Horror filmek #7 - Démonok között

Halihó, édes drága egyetleneim! Jövök nektek egy régesrég beígért Démonok között kritikával, amit csak azért csúsztattam ennyi ideig, mert egyszerűen képtelen voltam netközelbe kerülni az elmúlt időszakban (és figyeltem, ahogy Darwly szorgalmasan frissítette a blogot, mivel eddig én totál analfabéta voltam ilyen téren, nem nyúltam bele, de most már valószínűleg belepiszkálok majd itt-ott), de mindenkinek vannak csendesebb időszakai, aminek most vége (remélhetőleg), és itt vagyok nektek a csodás Démonok Között, avagy a lelki dráma elemzésével!

Kicsit lerövidítem a dolgokat, mivel a film alatt készült jegyzetem négy tömény siránkozás lett a filmről. Na jó, annyira nem volt rossz, amint vártam, de erre majd később kitérek. Akkor, vágjunk bele a körfűrésszel!

A film elején bemutatják nekünk Annabelle-t, a rémbabát, akit két ügyes démonvadász el is zár, mert ez most nem az ő filmje. Ezt követően arról tartanak egy kamuelőadást, hogy ezek a démonvadászok miként dolgoznak, hogy ismerik meg a démonokat és hogy lehet őket kiűzni.

Jelenetváltás, egy boldog, sokgyerekes családban vagyunk (minimum öt, ha nem több, nem számoltam), akik éppen hogy beköltöztek újonnan vásárolt kísértetlakásukra, mert minden történetnek kell egy sablon alapsztori. A család egyetlen épeszű tagja a kutya, aki sztrájkba kezd, és kijelenti, hogy ez a ház rossz, és ő ezért nem hajlandó betenni a lábát. Meg is járja ezért, mert másnapra holtan találják meg.
Visszatérünk ismét a démonvadász párhoz, akiknek kiderül, hogy egy egész szobányi megszállt cuccuk van, csak mert örökös kleptománok, és mindent bebúrnak, amivel valaha dolgozniuk kellett. Azt is megtudjuk, hogy van egy gyerekük, csak hogy valami legyen a családjukról is.

Vissza a kísértetházba, ahol folytatódnak a megmagyarázhatatlanul para jelenetek, amikről valamiért mindenki feltételezi, hogy teljesen normális. Találnak egy pincét, ami be van deszkázva, és nem feltételezik, hogy esetlegesen a hely azért volt bedeszkázva, mert nem kéne oda bemenni, nem, apu elhatározza, hogy halált hoz a családra, és lemegy csekkolni hogy mi minden van odalenn. Ezután a legnagyobb katyvasz történik, képek esnek le mindenhonnan, lányok lábait rángatják démongyerekek, kereszteket fordítanak fejjel lefelé, hideg és büdös lesz, és a pinceajtó baljósan nyitogatja magát, és perrrrrsze hogy az az első gondolata mindenkinek, hogy lemegyek megnézem miiért is támadt kedve kinyílni a nyilván huzatmentes házban! Nannnná, hogy anyucit bezárják a pincébe, és pont akkor, mikor apu épp későn ér haza! Mindenesetre rájönnek, hogy ez természetfeletti, és felkeresik a démonvadász családot, hogy jöjjenek már át lecsekkolni a démonukat, had szállja meg őket is. Mindegy.
Szóval, a két cselekményszál végül összeér, nagyban szellemfotókat gyártanak, régi könyveket bújnak meg hasonlók, mikor is rájönnek, hogy az egész mögött ki áll? Hát csak nem egy boszorkány? Naná, hogy egy tetves boszorkány! Miért is nézem még mindig ezt a filmet? Fogalmam sincs!

Szóval, ezután úgy döntenek, hogy a sok rejtvényfejtés már unalmas a nézőnek, így a démonvadászok kislányára Annabelle ráveti magát, mert megunta, hogy egy olyan filmben kell szerepelnie, aminek nem is ő a főszereplője. Ezt követően már tényleg nem tudom, mi minden történik, de kiderítik, hogy a sátánista boszi (mert egy bocsi mi más is lenne) régen itt a pincében áldozta fel a saját újszülött gyermekét, aztán meg kirohant és felkötötte magát a legközelebbi fára a tóparton, mert onnan szép a kilátás. Ééés, ez a banya úgy döntött megszállja az anyucit, és az ő testén keresztül majd szépen leöli a legkisebb lányt, hogy azt is feláldozhassa a drága sátánnak.
Ki lepődött meg ezen?
Sejtettem.
Végül elérkezünk a film buktatójelenetéhez, a legszánalmasabb pillanathoz, ami az egészet tönkretette, kinyírta, kibelezte, összevarrta, verte még egy kicsit, majd megint felvágta és még el is temette: a főjelenet. Mikor a banya már átvette az irányítást az anyuka felett, beszorult a kislánytól egy karnyújtásnyira, már majdnem elkapta, és felvágta a légcsövét, hogy a fiatal kis szűz vére minden körülöttük lévő tárgyat lespriccelve folyjék a padlóra, akkor megjelenik a férj a léceken túl. Majd a család többi tagja is. És. Elkezdik. Lebeszélni. Róla. LEBESZÉLNI. A BANYÁT. A MÁR ÉVEK ÓTA VÁRT GYILKOSSÁGRÓL. LEBESZÉLNI. Olyanokkal, hogy "harcolj ellene", "ez nem te vagy", vagy "ne hagyd, hogy irányítson". És ami a legszomorúbb az egészben, az az, hogy MŰKÖDÖTT!!! Mi ez már?? Egy gyilkos szellemet ne lehessen már ennyivel kicsinálni, hogy fogod és LEBESZÉLED arról, amire a halálból visszatérve készült, csak azért, hogy végre beteljesíthesse sorsát és nyugodtan tengethesse hátralevő szellem napjait!!! (oké, oké, valahogy vége kellett legyen a filmnek gyerekgyilkosság nélkül, értem én, de hát ROHADJANAK MEG!!)

Szóval, mindezek után mindenki visszatér a saját kis nyomorultan boldog életéhez, csakhogy az Annabelle baba eltűnt, garantálva ezzel a már most beharangozott, 2017-es folytatást.
Most, hogy megvagyunk a sztorival, értékelés következik!
A történet nem rossz, ötletesen indul, ha nem tudnám, hogy a fő horror baba egy másik film sztárja, és a végén nem ölték volna meg ilyen kíméletlenül. De, az alapötletet díjazom. A színészeknek egy hatalmas respect a munkájukért, bár a gyerekek most sem voltak valami életképesek, de ezt betudjuk a koruknak, nagyon meggyőzően sikítoztak jobbra-balra.
Az effektek nem voltak a legjobbak, de elsőre minden rendben volt vele, az is határozottan kap egy piros pontot. Viszont a hangok. A hangok, na az valami zseniális volt. Gondolok itt a hangeffektekre (nem a szinkronokra, a szinkron mindig pocsék, ha csak lehet, nézzétek eredetivel, ne szenvedjetek), mikor jelenetváltás volt, a szörnyecskék megjelenésekor, illetve a hasonló kis apróságokra. Az eleje atmoszferikusan indul, ami ugyan, ahogy halad előre a történet, fokozatosan leépül, és a végére nekem már inkább tűnt paródiának, mint komoly filmnek.
Ha már paródiánál tartunk, jön majd a Horrorra Akadva sorozat kibelezése is hamarosan, elvégre gyengébb idegzetűeknek azzal javasolt kezdeni. Aztán meg az általuk megmintázott horrorfilmek sorra, mint a Kör, Mama, és amit már egy ideje terveztem megnézni, a Varrónő. Fene tudja, melyik lesz jó, vagy pocsék és értékelhetetlen, de most belehúzok egy kicsit, és igyekszem gyakrabban mutatkozni, ha már csak egy kép vagy egy zene erejével!
Rémséges álmokat, édeseim!

~Reaper