Hali, édeseim!
Mivel nemrégiben sikerült megszereznem az Outlast-et olyan formátumban, hogy nem cseszek el mindent (nem PC játékokra vagyok tervezve), gondoltam megosztok veletek némi személyes tapasztalatot.
1: Sooha ne a gameplayt nézd
meg előbb. Ne a walkthrough-t. Vagy ha már mindenképpen hozzá kell
nyúlni, akkor csakis jó játékossal, ne valami unalmassal, mert az ront a
hangulaton.
2: Csakis sötétben, teljes hangerőn, fejhallgatóval jön át az érzet. Legjobb a 7.1-es, de persze az bazi drága, szóval bármi, de lényeg, hogy a füledben legyen.
3: Ha esetleg egy szörny szívrohamot ad, ne haljatok meg, mert nekem még szükségem van rátok
<3
Én legalábbis ezt tudom javasolni. Kétszer néztem végig a gameplayt, mielőtt kézhez kaptam a játékot. Egy szektás haveromnál régen belekezdtem, de PC volt, nem tudok mit tenni.
Szóval, a kontroller remegett a kezemben, annyira vártam, hogy elkezdhessem a játékot.
Amit én jónak éreztem: A hangulat eszméletlen, sokkal másabb, mint mikor a videót néztem. És imádom. Illetve a hangeffektekről is csak jót tudok mondani, úgy, mint a grafikáról és a történetvezetésről.
Ami nem annyira jött be: nincs. Mindent imádtam. Még azt is, ami kiszámítható volt, imádtam az egész légkört, az ellenségeket, a rendszert, hogy a kamerán keresztül kell nézni és felvenni a dolgokat, hogy menekülni kell és nem harcolni. Ilyen kiszolgáltatottá régen tett már egy játék, és ezt sok mindennek lehet köszönni, de nagyon sok múlik a képen és a hangon. Inkább a hangon.
Hát, ez volt az én személyes véleményem, ha akartok még valamiről hasonlót, csak szóljatok, mellesleg a Cry of Fear már a végéhez közelít, úgyhogy nemsokára hozom annak az összefoglalóját. Csak hogy rólam is halljatok valamit.
Mindenkinek kitartást és hullákkal teli napot!
2: Csakis sötétben, teljes hangerőn, fejhallgatóval jön át az érzet. Legjobb a 7.1-es, de persze az bazi drága, szóval bármi, de lényeg, hogy a füledben legyen.
3: Ha esetleg egy szörny szívrohamot ad, ne haljatok meg, mert nekem még szükségem van rátok
<3Én legalábbis ezt tudom javasolni. Kétszer néztem végig a gameplayt, mielőtt kézhez kaptam a játékot. Egy szektás haveromnál régen belekezdtem, de PC volt, nem tudok mit tenni.
Szóval, a kontroller remegett a kezemben, annyira vártam, hogy elkezdhessem a játékot.
Amit én jónak éreztem: A hangulat eszméletlen, sokkal másabb, mint mikor a videót néztem. És imádom. Illetve a hangeffektekről is csak jót tudok mondani, úgy, mint a grafikáról és a történetvezetésről.
Ami nem annyira jött be: nincs. Mindent imádtam. Még azt is, ami kiszámítható volt, imádtam az egész légkört, az ellenségeket, a rendszert, hogy a kamerán keresztül kell nézni és felvenni a dolgokat, hogy menekülni kell és nem harcolni. Ilyen kiszolgáltatottá régen tett már egy játék, és ezt sok mindennek lehet köszönni, de nagyon sok múlik a képen és a hangon. Inkább a hangon.
Hát, ez volt az én személyes véleményem, ha akartok még valamiről hasonlót, csak szóljatok, mellesleg a Cry of Fear már a végéhez közelít, úgyhogy nemsokára hozom annak az összefoglalóját. Csak hogy rólam is halljatok valamit.
Mindenkinek kitartást és hullákkal teli napot!
~ Reaper
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése