Horror filmek #16 - Lake Mungo

Üdvözlök minden kedves fiókát!

A mai boncasztalra tett ajándékunk a "Lake Mungo" c. horror film, mely rendhagyó, hiszen úgy írok róla pár minimális sort, miközben a filmből összesen 20 percet láttam.

Igen, nem néztem végig. Miért? Mert képtelen voltam.

Ez a cikk első sorban nem a filmről szól, hiába hirdeti a cím. Hiszen hogyan is tudnék egy olyan filmről beszélni hosszan, amiből mindössze 20 kerek, egész, borzasztó percet láttam? Sehogy.

Ami fontosabb, az nem más, mint AZ UNALMAS HORROR FILMEK.

Emlékeztek arra még, mikor a legelején Elizabeth lefektette a a horror filmek kategorizálását? Nem? Akkor felelevenítem Nektek, mert ez is témába vág. Három kategória volt összesen: A, a szuper jó, B, az unalmas és legrosszabb, C, az olyan rossz, ami már jó. Ebben az esetben a B kategóriáról beszélnék.
Hiába van középen, ez a legrosszabb. Próbálod túlélni és nem szórakoztat, hanem kicsinál. De nem ijesztés szempontjából, hanem az unalom tekintetében. Nincs benne semmi olyan, amelytől az ember félne, pedig ez a film drámát, horrort ajánlott nekünk. IMDb pontszáma meg 6 körül volt, amely nem vészesen rossz, habár nem is jó. Viszont én egy egyest adnék neki.

Miért olyan kiidegelő? Miért nem tudtam végignézni, ha már állítólag rosszabbakat is láttam piciny bagoly életem során? Miért?
Mert. Nem. Történik. Semmi.
Semmi.
Egyáltalán.
ÉS MEGTÖRTÉNT ESET ALAPJÁN!!!!

Ez utóbbi egy újabb misét is megérne, de úgy vélem erre máskor térnék vissza. A fő probléma azzal van, hogy az egész film abból állt, hogy állítólag egy  "megtöööörtéééént eset alapján"(aha, persze, annyira megtörtént, minthogy én voltam Batman) és dokumentumfilm jellegűen be szeretnék mutatni, amiben egy minta család picike lánya belefulladt a vízbe, hogyan kezeli a család és akkor jönnek a paranormális események.
Kicsit olyan, mintha egy újabb Paranormal Activity-t akarnának lejátszani, csak még unalmasabban, dokumentumfilm hasonlószerűre próbálták ábrázolni és eladni nekünk, hogy márpedig ez jó lesz és mindenkinek tetszenie kell! S nincs benne ijesztés. Bele is tekerem, de az sem volt.
 Szóval kb. ennyi a film. Lehet beindul. De ha egy film az első 20 percében az élni akarástól is elveszi a kedvedet, akkor ott gondok vannak és egy pici hang üvölt már belül, hogy menekülj. Hallgass rá. Értékesebb ennél az időd.

Miért vagyok annyira kiakadva erre a filmre? 
Mert ahelyett, hogy szórakozást nyújtott volna a mostani kevés szabadidőmből, AZ ÉLETEMBŐL, elvett 20 percet. Ami helyett akár valami másba is belekezdhettem volna. Bármi. Nem pedig ezzel szenvedni. Emiatt.
Mert igénytelen, mert nem volt jó és egyszerűen... kiakasztó.
Ne nézzétek meg, fiókák! S jegyezzétek meg, az első húsz perc döntsön arról, hogy végignézitek-e a filmet!
Illetve maga a felvetés, hogy belefulladt szegény lány a vízbe és visszajön kísérteni a családját, mert... nem tudjuk. Csak úgy. Mert nincs jobb dolga. Nem lehetett volna erre bármit is kitalálni?

Elnézést, ha esetlegesen összekapkodott lett ez a cikk, mindössze ki szerettem volna önteni a dühömet ez iránt a szenny után. Óvakodjatok tőle!

~ Darwly

Horror filmek #15 - Jane Doe Boncolása

Üdvözlet minden pici fiókának!

A mostani mű, melyet boncasztalra vetünk (haha, milyen vicces), nem más lesz, mint a 2016-os "Jane Doe Boncolása" c. horror film, eredeti nevén "The Autopsy of Jane Doe".

Filmről szakszerűen

Ahogyan múlik az idő, úgy mi is próbálunk egy szerkezetet adni különféle borzongásos cikkeinknek, ezáltal nem hagyhatjuk ki a film lényegesebb érdekesebb adatait.

Köztük azt, hogy ez a film 2016 szeptember 9-én vetítették le először a Torontói Nemzetközi Film Fesztiválon, s rá pár hónapra megjelent huzamosabb időre a mozi vásznakon december 21-én az Egyesült Államokban.

A film rendezője André Øvredal, aki horror, fantasy, illetve dráma filmeket készít. Azonban nem túl ismert és nincs is sok filmje. 

Imdb pontszám (mert az a mérvadó): 6,8. Mielőtt még megnéztük olyan 7-8 körül volt. Kezd lemenni és sajnos erre ad okot a film.

Műfaját tekintve: horror, misztikus. 

Nem tagadhatom, hogy ez volt a filmnek a célja. Azonban, mint minden horror, nem mondanám őt tényleges képviselőjének műfajában, hiszen nem éri el azt a mércét, ami által annak lehetne nevezni.

A horrornak köztudott az a lényege, hogy játsszon az emberi félelemmel, de úgy, hogy közben a befogadó végig tudja, hogy ez nem igaz. A szereplőket nem szokás megszeretni, hiszen ezek nem hősök és általában olyan gyorsan kipusztulnak, hogy képtelenek vagyunk velük együttérezni.

De! Ez a film szerethető karaktereket tárt elénk az apa és a megjelenő fia személyében. 

Értelmes beszélgetések folytak le! Ez nem mindennapi! Általában egy horror filmben még az egyszerű beszéd készsége is csődöt mond és nem tudnak életszerű párbeszédeket megszerkeszteni benne. De ennek a filmnek sikerült.

Őszintén szólva a horrori lényege az elején teljesül. Kis, finom mozzanatokkal elérték, hogy ott üljek a kanapén és rettegjek, hogy mi lesz. Azonban a vége, közepe felé ezt mind elszúrták. Amiért neheztelek sajnos.

Misztikusnak, misztikus, hiszen a félelmi faktor ebben a történetben (melyet mindjárt elmesélek röviden, s elemzem nektek) egy olyan régi boszorkának a holtteste, amiben benne ragadt a lelke. 

Történet 

A történet egyik szálának kezdetén bemennek egy házba felderítésre a rendőrök. Vérontást látnak mindenütt és nem tudják, hogy mi történt. A ház alagsorában a földből kiásva találnak egy rendkívül tiszta holttestet, melyről nem találnak semmit, nem tudják ki, de ki kéne deríteni. Így a sztori első snittjeiből megismert boncoló pár kerül előtérbe (az apa és a fia), akikhez elviszi az egyik rendőr ezt a holttestet, hogy sürgősen fel kéne tárni, hátha valamit megtudnak a holttestről, melyet személytelensége miatt Jane Doe-nak neveznek.

A Jane Doe az amerikai kultúrában ugyanolyan mintanév, mint nálunk a Gipsz Jakab. Sokszor beazonosítatlan személyek megnevezésére használják. A férfi párja ennek John Doe.

Habár a fiú alapvetően a barátnőjével ment el volna moziba, mégse hagyta ott az édesapját és inkább estébe nyúlóan (gondolván, este 11-re úgy is végeznek) dolgozik és később mennek moziba a barátnőjével, akit visszahívott akkora.

El is kezdődik a boncolás, ami roppantul érdekes. Az egész egy nyomozásba csap át. Ahogyan tárják fel, írják fel a táblára azt, amit megtudtak, a következtetéseket, s miképpen egyre beljebb jutnak, úgy egyre nagyobb furcsaságokat vélnek felfedezni. Azonban egy idő után beindulnak a misztikus kis mozzanatok, köztük példának okáért az, mikor szépen az egyik halottas tároló ajtaja kinyílik. Pedig ott nincsen fuvallat. Majd a szegény macska, a házi állat, is meghal.

Mielőtt tovább menetelnék az egész történetben szeretném kifejteni, hogy UTÁLOM, mikor az állat kínzása vagy annak megölése van szerepben a horror filmben. Nem szeretem. Hiszem, hogy enélkül is el lehet érni azt, hogy egy rossz érzést váltson ki a befogadóból a film.S ha enélkül nem megy, akkor azt már nem tartom sokra. 

Viszont ez a film egészen sokáig jól tartotta magát. Érdekes volt a boncolás és a paranormális jelenségek, mert mégiscsak az volt, azonban... kezdődött az egész túlzásba menni és... komolytalanná válni. Vagyis kiderül Jane Doe-ról, hogy egy boszorkány, aki még mindig él, legalábbis benne a szelleme és nem igazán lelkesedik azért, hogy őt itt felboncolják, így hirtelen áram lecsapással (meg előtte a rádió buherálásával, illetve más huncutságokkal) beindította a bulit. Mire a generátor bekapcsolt, mindegyik halottas tároló nyitva volt és NEM VOLTAK BENNE A HALLOTTAK.

S kezdődik újfent a menekülés, a bezártság, a járkáló hallottak, némely jumpscare, illetve ehhez hasonló dolgok. 

Ami tetszett azért, az az, hogy ugye a fiú visszahívta a barátnőjét, hogy elmenjenek este 11-kor moziba. Vissza is jött, ám a boszorka illúziót keltett, halottnak mutatta a fiú és az apa szemében a lányt, mire az apa egy fegyverrel meg is ölte. Ez a fordulat eredeti volt és meglehetősen tetszett.

Mit ne mondjak, azért nem volt katasztrófa a film. Csak elkövetett egy nagy hibát, mégpedig azt, hogy  egy nagyon jó kezdést adott le és nem azt folytatta, hanem elővette a szokásos, "jól" (na, persze) "bevált" receptet és azzal szerkesztette tovább a sztorit. Ami által az egészet megölte. Szóval, ja. Nem borzalmas, de az ember tud rá neheztelni eléggé.

Karakterek

Nem mondanám, hogy ez esetben annyira a szívemhez nőttek volna a karakterek, vagy tetszettek volna, mint például a Split-nél, de azért itt is említsünk pár szót róluk.

Tommy (az apa) - Brian Cox: Jó fej, jó színész. Szerepéhez mérten teljesen jól játszotta a karaktert és a karakter tényleg létezett, nem pedig csak azért volt ott, hogy akkor majd kicsináltassa magát.

Austin (a fiú) - Emile Hirsch: Nem volt kifejezettebb jelleme, de nem is volt lényeges. Életszerű volt ő is. 

Emma (a barátnő) - Ophelia Lovibond: Nem volt alkalmunk arra, hogy megismerjük. De ő is élethűen játszotta, el tudom hinni, hogy valaki így viselkedik.

Burke Sheriff - Michael McElhatton: Háát. Mit mondjak róla? Jó seriff volt? :D Nem tudtuk megismerni.

Jane Doe - Olwen Catherine Kelly: Zseniális alakítás! Tökéletes hulla!

Félelmi faktor

Jane Doe személye, a boszorkány. 

Akkor szerintem félelmetesebb volt, mikor még nem rakoncátlankodott. Mivel nyitva volt a szeme. Az ember folyamatosan azt várta, hogy MOZDULJON MEG! De nem. Az nem mozdult meg. Viszont a legvégén a lába igen, ami... nem ijesztő. Inkább szívatás.

Őszintén szólva tök jó, hogy be van rágva azért, amit régen tettek vele. Viszont állítólag az apa végi áldozata révén (hogy ráruházza a fájdalmakat, amit át kellett élni, ezzel segítve rajta) meg kellett volna nyugodnia, de nem... Folytatja tovább. Miért?

Meg lett törve az illúzió.

De minden belőle következett, ahogyan a járkáló halottak is.

Látványvilág, vágás

Profi. Nagyon tetszett. Nincs semmilyen kifogás rá.

Zene

Humoros volt némely résznél, de jók voltak. Teljesen adták a hangulatot.

Összegzés

Rendkívül jó alap, de elrontva a vége.

Volt benne humor, ami azért fontos!

Nincsen különösebb kiugró színészi teljesítmény.

Értelmes és szerethető szereplők. életszerű párbeszédek. 

Zene, látványvilág, vágás teljesen rendben.

Illetve azt el kell ismerni, hogy történet szempontjából ez határozottan egyedi és valami más, újszerű.

Hát, fiókák. Sajnos ezt megírni nem volt olyan nagy élmény. Mert se nem olyan rossz, hogy élvezet legyen szidni, se nem olyan jó, hogy az egekig tudjam lelkesen magasztalni. Nem ajánlom megnézni. Kivéve, ha szeretitek a klisés horror film szerkezeten alapuló történeteket, mert akkor ez a ti sztoritok némi extrával!

~ Darwly

Horror filmek #14 - Split

Üdvözletem minden pici baglyocskának, aki idetévedt e rejtett kis odúba! 

Mai filmünk egy igencsak friss alkotás lesz, hiszen szerény kis országunkban idén kezdték el vetíteni. Ez nem más, mint eredeti címén a horror, thriller műfajú "Split", amit itthon mi csak úgy ismerünk, hogy "Széttörve".

Mielőtt belevágnánk mindennek a közepébe, hogy velősen kitaglaljuk ezt a filmet: szeretnénk jelezni, hogy ez egy különleges iromány lesz. Miért? Mert ritka alkalmakkor megtörtént az, hogy Reaper-vel közösen elmentünk pénteken a moziba és együtt néztük meg ezt a filmet, majd még aznap este átrágtuk és megírtunk egy vázlatot, melybe gondolatainkat öntöttük bele! Így noha én fogom ezt megírni, ám Reaper véleményét is magába foglalja.

Kezdjük is mindennek az elejével, ejtsünk pár szót magáról a filmről.

Eredetileg ez a film 2016-ban már a mozivászonra került, ám itt nálunk 2017-ben jött ki, februárban. Tehát nálunk ez az év első horror-thriller filmje, ám külföldön még a tavalyiaknál tartják számon.

A rendező nem más volt, mint M. Night Shyamalan, akiről tudniillik, hogy többségében akció-, és thriller filmeket készít. Ezen kívül van még egy másik horror alkotása, a "The Visit", amit már listára is lett véve, hogy megnézzük. "Az Utolsó Léghajlító" c. filmet is ő rendezte, hátha valamelyikőtök ismeri és ezáltal picit közelebb érzi magát a rendezőhöz. Ami még érdekes vele kapcsolatban, hogy magában ebben a filmben is szerepelt egy nagyon rövid mellékjelenetben, mint egy informatikus.

Általában, mielőtt megszoktam nézni egy filmet, meglesem az IMDb pontszámát, hiszen számomra az az alapmérce, hogy ez most egy jó film vagy sem. Egész magas pontszámot kapott: 7,5. 

Érdekesség még a filmmel kapcsolatban, hogy az utolsó jelenetben feltűnik Bruce Willis is! :D

A film műfaja, mint már említettük: horror, thriller.

Őszintén szólva meglepő volt számunkra utólag szembesülni azzal, hogy ez egy horror film volt. Egyrészt azért, mert maga a film, meglepően jó volt egy nagyobb bakit leszámítva. Illetve nem igazán volt ijesztő. Nem érvényesültek azok az alapkritériumok, amelyeknek kellett volna. Nem is féltünk alatta, inkább nevetgéltünk.

A félelem hiánya abból is adódhatott, hogy a főszereplő lány igencsak higgadt volt az egész film folyamán. Meg nem is igazán az volt a fő cél, hogy mi féljünk. Igen, volt egy jumpscare és igen volt benne durva, fizikai látvány, de összességében nem neveznénk horrornak.

Thriller szempontjából az ismeretlentől való félelem megvalósult a főszereplő elmebetegséggel küzdő férfi személyiségeiből adódóan. A szereplők tényleg éreztek egy bizonyos bajnak a jövetelét, a 24. személyiség kialakulását és ezzel csak a végén szembesülnek, ám nem kelt akkora feszültséget. Meg elsőként mi magunk is inkább az elrablásra koncentráltunk rá, mintsem erre az újabb személyiségre. 

A feszültség hiánya adódhatott abból, hogy mi nevettünk rajta nagyon sokat és nem igazán éreztük mindig a súlyát a dolgoknak.

Összegezve a két műfajnak a kritériumai nem teljesen érvényesültek, ám mind a kettőből volt azért. Olyan mintha a horror-thrillernek lenne egy fura keveréke, amire még nem találtunk ki egy újabb megfelelő nevet.

S na akkor, beszéljünk a sztoriról: értsétek is, hogy milyen csávóról beszélünk és milyen 24. személyiség és a többi!

Röviden az ismertető: Van egy férfi, aki egy ritka, új betegséggel küszködik, aminek a lényege az, hogy 23 különböző személyiség létezik benne. Hamarosan megszületik a 24., akit kvázi úgy lehet leírni, mint A SZÖRNYETEG. Ez az elmebajjal küszködő ember elrabol ennek a lénynek megszületésével összefüggésben 3 fiatal lányt és őket tartja fogva. A lányok igyekeznek kijutni, illetve a férfinak van egy pszichológusa, aki tanulmányozza őt és érzi, hogy valami gond van. S ezt kívánja kideríteni, mivel folyton kapja esténként az emaileket, hogy beszélniük kell.

A történet négy darab cselekményszálon fut végig, melyből kettő igencsak szorosan összefonódik:

1. A lányok szemszöge, akiket fogságba ejtettek
2. A főszereplő lány múltja, visszaemlékezése kis korából
3. A rengeteg személyiséggel küzdő férfi szemszöge
4. A pszichológus szemszöge

A harmadik cselekményszál inkább a végén bontakozik ki, jelenik meg. Alapvetően viszont nagyon szorosan összefonódik a lányok és a pszichológus szemszögével, mert egy ideig csak velük lehet látni. Ám a vége felé lesz egy jelenet, mikor "Batman" lesz és elrohangál a metrónál, később megmagyarázzuk. 

A negyedik cselekményszál is kérdéses volt, hogy tényleg létezik-e, de ha a harmadik igen, akkor ez mindenképpen, mivel a pszichológusnak vannak egyéni jelenetei, mikor nincs ott maga a páciens. Igaz, főként vele foglalkozik akkor is, ám mégis különállónak lehet nevezni.

Ami ritkán fordul elő az az, hogy egy "horrornak" titulált filmet jónak találunk. Márpedig ennél ez így van és nagyon fájdalmas az, hogy lehetett volna még jobb, de belerondított abba egy csúnya bakival a rendező. Ám az egész annyira fantasztikus alapsztorival rendelkezett, mely hihetetlenül érdekes, annyira jó, kellemes humor volt benne, meg maga a történet rendkívül királyul lett végig vezetve, megkoreografálva, hogy még ez se rontotta el teljesen! Mindegyik jelenetre szükség volt és semmi sem volt felesleges és az egész film alatt egy kirakóst raktunk ki és nem is maradtak üres lyukak, amelyekre sok kérdésünk maradt volna. A végén a videónaplók már csak hab a tortán! Az is egy hatalmas nagy pozitívumnak számított, hogy megismertük a főszereplő lánynak a történetét és végre egy olyan szereplőt kaptunk, akinek volt esze és nem a halálba rohan. 

Illetve a legfontosabb: a film nem nézi hülyének a nézőt. Értelmes.              

Ami viszont majdnem megölte ezt a sok jót, az nem más volt, mint a 24. karakter megvalósítása. Folyton utalgattak előre, hogy egy szörnyeteg lesz, stb. De ilyenkor, a film realitásához viszonyulva, egy még elvontabb elméjű emberre gondolnánk, egy sorozatgyilkosra. Tény, hogy ez a The Beast, azaz a szörnyeteg személyiség tényleg kannibál volt és beteg. ÁM! Természetfeletti erőkkel rendelkezett. Igen. Ez az a súlyos baki, amit ki lehetett volna hagyni és ha

kihagyták volna, szerintem sokkalta híresebb film is lehetett volna belőle! De komolyan, nem értem... miért kell ilyen irreális részt belevinni? Miért kell az ereinek meglátszani és hiper-szuper erősnek lenni? Azt még elhiszem, hogy adrenalin miatt sokkalta erősebbek tudunk lenni, de ennyire, hogy lassan meghajlítjuk a fémet? Na, ne. Ezen kívül még egy logikai hiba is volt benne: a pszichológus megpróbálta késsel megölni, de eltörik benne. Viszont a golyó már megsebesíti. Értem én, hogy nagyobb sebességgel száguld bele, azonban az előtte levő résszel azt sugallták, hogy ez egy acélember! Amit nem értettem, hogy hogyan lehet?

S azért ragadt rá a "Batman" jelző, mert van egy jelenet, amikor random felmászik a metróra és azon rohangál végig félmeztelenül, egészen hazáig. Meg még fel is a mászik a falra, ami enyhén úgy fest, mintha a démon szállta volna meg.

A karakterek sorát elkezdve, beszéljünk a pszichológusról, Dr. Karen Fletcher-ről: Betty Buckley játszotta és ő is egy értelmes karakter volt. 

Viszont a film hirtelen kiszakította a szerephűségből, mert egy teljesen logikátlan döntést hozott meg. Sejtette, hogy valami nem stimmel a páciensével, ezért elment hozzá éjjel. Beszélgetett vele és mikor kezdtek a dolgok furább vizekre evezni, megkérte, hogy ezt részletesebben beszéljék át nála, holnap. A férfi örült és benne volt, tehát rávette. Ezek után megtehette volna, hogy kifaggatja és szól a rendőrségnek. De neeem, ehelyett elkezd magán akciózni, majd könyörögni... Miéééért?

Főszereplő lány, Casey Cooke: Anya Taylor-Joy játszotta, aki alapvetően szőke hajú. Megdöbbentő volt róla látni egy ilyen képet, illetve azt megtudni, hogy a "Morgan-ben" is játszott... Hirtelen el is tántorított, ám itt habár nem is kiemelkedő alakítást kellett nyújtania, annak ellenére nagyon jól állta a sarat és egy logikus, fantasztikus karaktert hozott ki belőle. Az egyetlen okos, aki hűséges önmagához. Ezen kívül egy hihetetlenül tragikus háttértörténetet kapott, ÉRTITEK? HÁTTÉRTÖRTÉNET EGY HORROR FILM SZEREPLŐJÉNEK! ÚRISTEN, MI TÖRTÉNT ITT EMBEREK, amely kiválóan volt kivitelezve és jó, hogy benne volt. Először sikerült teljesen együttéreznem egy szereplővel a filmben és kiborított a háttérsztorija.

Az új betegséggel küzdő egyén, Dennis / Patricia / Hedwig / The Beast / Kevin Wendell Crumb / Barry / Orwell / Jade: James McAvoy játszotta. Hát, fiókák, ő egy zseni. Nagyon tehetséges és már megajánlom az Oscar-t neki, mert amit az arcjátékával művelt. az valami fantasztikus volt! Egyszerűen az arckifejezése alapján rá tudtam jönni, hogy melyik személyiség van éppen jelen. S ez hihetetlen nagy teljesítmény és remélem, hogy egy nap én is tudok majd ilyen teljesítményt nyújtani! De egy biztos, nézni fogok még olyan filmeket, amiben ő szerepel, mert iszonyatosan tehetséges és lenyűgöző, hogy mire képes! Illetve az ő karaktere is okosabb, mint átlagában a szereplők egy ilyen műfajú filmben szoktak lenni, mert a végjátéknál, mikor Casey le akarta lőni, direkt levágta a villanyt, hogy ne találja el.

Félelmi faktor igazán nem volt jelentős a filmben, nem féltünk tőle, aki nem más volt, mint The Beast. 

A látványvilág és vágás csodálatos volt. Olyannyira jók voltak a fókuszváltogatások, az ötletek, hogy egyszer-kétszer a szereplők szemszögéből látjuk a dolgokat, mintha mi lennénk azok és nagyon szép volt. Beleillett a stílusba mindegyik hangulatba, s egyszerűen tökéletes volt. Imádtam, oda voltam érte. Gondolom sokba került, de hiszem, hogy vissza fogja hozni az árát a film.

A zene és a hanghatások különösképpen nem voltak feltűnőek, belepasszoltak a környezetbe és pont annyi kellett, amennyit tálalt. Ám az volt az utolsó dolog, amire hirtelen figyelne az ember és kiemelkedne számára.

Szóóóóval, összegezzük a filmet!

• Nagyon jó történet, egy nagyobb bakival
• Értelmes karakterek
• Jó humor
• Nem néz idiótának a film
• Kerek egészet alkot az egész film, jól levezetett
• Műfaja: thriller-horror keverék kissé furán
• Félelmi faktor nem igazán jelentős
• Nem éreztünk különösebb feszültséget, ijedtséget
• Vágások, látványvilág eszméletlen!!!
• Zene, hanghatások, pont amennyi kell
• Jó film!

Szóval a "Split" filmet mindenkinek előszeretettel ajánljuk, mert tényleg érdemes megnézni. Nekem mindenképpen elnyerte a tetszésemet. Rendkívül ötletesek voltak az elkészítése során, ez arra is ad bizonyítékot, hogy a stáblista háttere a szöveg, ami lement 24 kisebb darabban, elmosva. Utalva a filmre. 

~ Darwly&Reaper