Üdvözlet minden pici fiókának!
A mostani mű, melyet boncasztalra vetünk (haha, milyen vicces), nem más lesz, mint a 2016-os "Jane Doe Boncolása" c. horror film, eredeti nevén "The Autopsy of Jane Doe".
Filmről szakszerűen
Ahogyan múlik az idő, úgy mi is próbálunk egy szerkezetet adni különféle borzongásos cikkeinknek, ezáltal nem hagyhatjuk ki a film lényegesebb érdekesebb adatait.
Köztük azt, hogy ez a film 2016 szeptember 9-én vetítették le először a Torontói Nemzetközi Film Fesztiválon, s rá pár hónapra megjelent huzamosabb időre a mozi vásznakon december 21-én az Egyesült Államokban.
A film rendezője
André Øvredal, aki horror, fantasy, illetve dráma filmeket készít. Azonban nem túl ismert és nincs is sok filmje.
Imdb pontszám (mert az a mérvadó): 6,8. Mielőtt még megnéztük olyan 7-8 körül volt. Kezd lemenni és sajnos erre ad okot a film.
Műfaját tekintve: horror, misztikus.
Nem tagadhatom, hogy ez volt a filmnek a célja. Azonban, mint minden horror, nem mondanám őt tényleges képviselőjének műfajában, hiszen nem éri el azt a mércét, ami által annak lehetne nevezni.
A horrornak köztudott az a lényege, hogy játsszon az emberi félelemmel, de úgy, hogy közben a befogadó végig tudja, hogy ez nem igaz. A szereplőket nem szokás megszeretni, hiszen ezek nem hősök és általában olyan gyorsan kipusztulnak, hogy képtelenek vagyunk velük együttérezni.
De! Ez a film szerethető karaktereket tárt elénk az apa és a megjelenő fia személyében.
Értelmes beszélgetések folytak le! Ez nem mindennapi! Általában egy horror filmben még az egyszerű beszéd készsége is csődöt mond és nem tudnak életszerű párbeszédeket megszerkeszteni benne. De ennek a filmnek sikerült.
Őszintén szólva a horrori lényege az elején teljesül. Kis, finom mozzanatokkal elérték, hogy ott üljek a kanapén és rettegjek, hogy mi lesz. Azonban a vége, közepe felé ezt mind elszúrták. Amiért neheztelek sajnos.
Misztikusnak, misztikus, hiszen a félelmi faktor ebben a történetben (melyet mindjárt elmesélek röviden, s elemzem nektek) egy olyan régi boszorkának a holtteste, amiben benne ragadt a lelke.
Történet
A történet egyik szálának kezdetén bemennek egy házba felderítésre a rendőrök. Vérontást látnak mindenütt és nem tudják, hogy mi történt. A ház alagsorában a földből kiásva találnak egy rendkívül tiszta holttestet, melyről nem találnak semmit, nem tudják ki, de ki kéne deríteni. Így a sztori első snittjeiből megismert boncoló pár kerül előtérbe (az apa és a fia), akikhez elviszi az egyik rendőr ezt a holttestet, hogy sürgősen fel kéne tárni, hátha valamit megtudnak a holttestről, melyet személytelensége miatt Jane Doe-nak neveznek.
A Jane Doe az amerikai kultúrában ugyanolyan mintanév, mint nálunk a Gipsz Jakab. Sokszor beazonosítatlan személyek megnevezésére használják. A férfi párja ennek John Doe.
Habár a fiú alapvetően a barátnőjével ment el volna moziba, mégse hagyta ott az édesapját és inkább estébe nyúlóan (gondolván, este 11-re úgy is végeznek) dolgozik és később mennek moziba a barátnőjével, akit visszahívott akkora.
El is kezdődik a boncolás, ami roppantul érdekes. Az egész egy nyomozásba csap át. Ahogyan tárják fel, írják fel a táblára azt, amit megtudtak, a következtetéseket, s miképpen egyre beljebb jutnak, úgy egyre nagyobb furcsaságokat vélnek felfedezni. Azonban egy idő után beindulnak a misztikus kis mozzanatok, köztük példának okáért az, mikor szépen az egyik halottas tároló ajtaja kinyílik. Pedig ott nincsen fuvallat. Majd a szegény macska, a házi állat, is meghal.
Mielőtt tovább menetelnék az egész történetben szeretném kifejteni, hogy UTÁLOM, mikor az állat kínzása vagy annak megölése van szerepben a horror filmben. Nem szeretem. Hiszem, hogy enélkül is el lehet érni azt, hogy egy rossz érzést váltson ki a befogadóból a film.S ha enélkül nem megy, akkor azt már nem tartom sokra.
Viszont ez a film egészen sokáig jól tartotta magát. Érdekes volt a boncolás és a paranormális jelenségek, mert mégiscsak az volt, azonban... kezdődött az egész túlzásba menni és... komolytalanná válni. Vagyis kiderül Jane Doe-ról, hogy egy boszorkány, aki még mindig él, legalábbis benne a szelleme és nem igazán lelkesedik azért, hogy őt itt felboncolják, így hirtelen áram lecsapással (meg előtte a rádió buherálásával, illetve más huncutságokkal) beindította a bulit. Mire a generátor bekapcsolt, mindegyik halottas tároló nyitva volt és NEM VOLTAK BENNE A HALLOTTAK.
S kezdődik újfent a menekülés, a bezártság, a járkáló hallottak, némely jumpscare, illetve ehhez hasonló dolgok.
Ami tetszett azért, az az, hogy ugye a fiú visszahívta a barátnőjét, hogy elmenjenek este 11-kor moziba. Vissza is jött, ám a boszorka illúziót keltett, halottnak mutatta a fiú és az apa szemében a lányt, mire az apa egy fegyverrel meg is ölte. Ez a fordulat eredeti volt és meglehetősen tetszett.
Mit ne mondjak, azért nem volt katasztrófa a film. Csak elkövetett egy nagy hibát, mégpedig azt, hogy egy nagyon jó kezdést adott le és nem azt folytatta, hanem elővette a szokásos, "jól" (na, persze) "bevált" receptet és azzal szerkesztette tovább a sztorit. Ami által az egészet megölte. Szóval, ja. Nem borzalmas, de az ember tud rá neheztelni eléggé.
Karakterek
Nem mondanám, hogy ez esetben annyira a szívemhez nőttek volna a karakterek, vagy tetszettek volna, mint például a Split-nél, de azért itt is említsünk pár szót róluk.
Tommy (az apa) - Brian Cox: Jó fej, jó színész. Szerepéhez mérten teljesen jól játszotta a karaktert és a karakter tényleg létezett, nem pedig csak azért volt ott, hogy akkor majd kicsináltassa magát.
Austin (a fiú) - Emile Hirsch: Nem volt kifejezettebb jelleme, de nem is volt lényeges. Életszerű volt ő is.
Emma (a barátnő) - Ophelia Lovibond: Nem volt alkalmunk arra, hogy megismerjük. De ő is élethűen játszotta, el tudom hinni, hogy valaki így viselkedik.
Burke Sheriff - Michael McElhatton: Háát. Mit mondjak róla? Jó seriff volt? :D Nem tudtuk megismerni.
Jane Doe - Olwen Catherine Kelly: Zseniális alakítás! Tökéletes hulla!
Félelmi faktor
Jane Doe személye, a boszorkány.
Akkor szerintem félelmetesebb volt, mikor még nem rakoncátlankodott. Mivel nyitva volt a szeme. Az ember folyamatosan azt várta, hogy MOZDULJON MEG! De nem. Az nem mozdult meg. Viszont a legvégén a lába igen, ami... nem ijesztő. Inkább szívatás.
Őszintén szólva tök jó, hogy be van rágva azért, amit régen tettek vele. Viszont állítólag az apa végi áldozata révén (hogy ráruházza a fájdalmakat, amit át kellett élni, ezzel segítve rajta) meg kellett volna nyugodnia, de nem... Folytatja tovább. Miért?
Meg lett törve az illúzió.
De minden belőle következett, ahogyan a járkáló halottak is.
Látványvilág, vágás
Profi. Nagyon tetszett. Nincs semmilyen kifogás rá.
Zene
Humoros volt némely résznél, de jók voltak. Teljesen adták a hangulatot.
Összegzés
Rendkívül jó alap, de elrontva a vége.
Volt benne humor, ami azért fontos!
Nincsen különösebb kiugró színészi teljesítmény.
Értelmes és szerethető szereplők. életszerű párbeszédek.
Zene, látványvilág, vágás teljesen rendben.
Illetve azt el kell ismerni, hogy történet szempontjából ez határozottan egyedi és valami más, újszerű.
Hát, fiókák. Sajnos ezt megírni nem volt olyan nagy élmény. Mert se nem olyan rossz, hogy élvezet legyen szidni, se nem olyan jó, hogy az egekig tudjam lelkesen magasztalni. Nem ajánlom megnézni. Kivéve, ha szeretitek a klisés horror film szerkezeten alapuló történeteket, mert akkor ez a ti sztoritok némi extrával!
~ Darwly
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése