Pocsék filmek - avagy amik nélkül van élet #1

Gothic

Szép estét kívánok mindenkinek! (Helló drágáim!) Ma egy igen érdekes részleget nyitnánk meg eme csodá… (Térj a lényegre! Olvasókat fogunk veszíteni!) Nos, igen… Mint láthatják, Reaper nem tud viselkedni… A zárójelben való írottak az ő felesleges megszólalásai. Emiatt is van zárójelben, nyugodtan átugorhatják, úgy is fárasztó. (Menj a Pokolba! Ne hallgassatok rá! Szeressetek engem!)

_________________

*Újrakezdés*

 

  Borzongással teli estét kívánok! (Szevasztok édeseim!) Mától kezdve ebben a részlegben a világ legelrettentőbb filmjeiről fogunk időnként mesélni. (Igen, ez most közös. Óvásból írjuk ezeket, hogy NE nézzétek meg és röhögjetek.)
  Első számú alanyunk címe Gothic. Ez egy nagyon régies film, az 1800-as években játszódik. Pontosan 1986-ban készítették el és… (Őszintén szólva a világ jobb hely lett volna nélküle.) Igen, ebben egyetértünk. Mielőtt hosszasan taglalnánk eme film hiányosságait, előtte megpróbálnánk röviden a történetet elmesélni. (Tele van spoilerekkel, szóval, ha mégis annyira elvetemült vagy és meg akarod nézni, akkor a következő részt hagyd ki!) 

! SPOILER WARNING !

  A történet ott kezdődik, hogy egy angol nemeshez megérkeznek a barátai. Egy érdekes ebéd után a későbbiekben este felé, kísértet történeteket kezdenek el mesélni. Valami folytán azt látták a legjobbnak, hogy megpróbálkoznak egy idézéssel. Sikeres-e vagy sem, a „médium” szerepet betöltő személy rohamot kapott. Ágyba vitték és aggódtak érte. A barátnője végül lefekszik mellé aludni. A film a továbbiakban egy érdekfeszítő, zavaros, horror álommal kecsegtet. A lényege az, hogy mindenki kifordul önmagából a házban. Az álom végén pedig mindegyik karakter félelmét látjuk megelevenedni.
  Másnap reggel az álom végeztével mindenki normális és piknikezik, meg játszik. A barátnő, aki álmodta az egészet, elmeséli a társainak, hogy mily különöset álmodott és, hogy megfogja írni egy horror regényként. Vége.

SZEMÉLYES VÉLEMÉNYEK

Elizabeth
  Az ismertető lehet, hogy jól hangzik. Ám ne tévessze meg Önöket! A film az első perctől zavarosnak hat. A vágások rémesek voltak, az ember örülhetett, ha megérti egy vágás utáni helyzetet. S bár horror-dráma műfajú a Gothic, mégis a szereplők kiborítóan irritálók voltak. Főleg egy dolog miatt: AZ ÁLLANDÓ SZERETKEZÉS TANULMÁNYOK. Hihetetlen! Minden párbeszéd valahogyan ide lyukadt ki! Például: „Félsz? Nem baj, feküdjünk le!” (Megjegyezném a párbeszédek sem voltak túlontúl értelmesek.)
  A film egyáltalán nem éri el a „horror” jelzőt, hiszen csak elundorításból állt. Igaz, hogy ez is a horror egyik alaptétele, de itt inkább komikus-morbidnak hatott, mint sem tényleg elborzasztónak.
  Ha az ember nagyon-nagyon filozofikus beállítottságú, akkor csak ajánlani tudom. Mert egy megbeszélés után, már érthetőbb volt. De normális befogadóként tilos a megtekintése, mert különben egész végig két kérdés fogja foglalkoztatni a film alatt: „Mi van? Nem értem.” és a „Miért nézem én ezt?”

Reaper
  Oké, a történetet már kábé ismeritek, de megnyugtatlak benneteket, nekem még mindig tiszta homály az egész azon felül, hogy mindenki kefél mindenkivel. A szereplők időközönként indokolatlanul rohangálnak, hogy a végén egymásra találva újra szexszel zárják a jeleneteket. Ez a horror legalja, az egyetlen kicsit is ijesztő jelenet az volt, mikor az a Gollam szerű izé megjelent a nő hasán csücsülve beteg vigyorral. De a többi az... hát, hadd ne mondjam, mi. Teljesen véletlenszerű ijesztések, szinte már káoszba torkolló történet, és szánalmas színészi alakítás. Nem tudom, hogy vették rá a színészeket a szerepek eljátszására, valószínűleg elrabolták a családtagjaikat és kényszerítették őket, mert ekkora alpári gyökérséget, ahol mindenki dug mindenkivel (de tényleg, mindenkivel), még soha senki nem látott. Inkább volt rossz pornó, mint horror. Én kérek elnézést a film miatt.

UTÓLAGOS MEGJEGYZÉSKÉNT

  Természetesen ez a kettőnk személyes véleménye. Számunkra ez a film örökre megmarad, azonban negatív élményként. Mint ahogyan előtte is mondtam van értelme, csak nagyon-nagyon a mélyére kell ásnunk és ahhoz filozofikus beállítottságúnak kell lennünk. Ennek az új részlegnek irományai nem kritikák, hiszen magához a film készítéshez nem értünk. Sokkalta inkább személyes vélemény a magunk stílusában való megosztása. Elnézést kérünk, ha valakinek ez a kedvenc filmje és ezzel a résszel megsértettük! Nem ezt kívántuk elérni és a többi részben sem a sértés lesz a célunk, hanem a minősítés okának leírása. 

 

~ A két rémálom