2016. június 29., szerda

Creepypasta #8 - Clockwork

Üdvözletem, picikéim!

Mára egy igen erős, brutális, gyomorforgató történettel jövök (szó szerint), szóval gyenge idegzetűeknek szigorúan csak hányózacskóval!! :D


  Úgyhogy, csapjunk is bele a közepébe. Történetünk főszereplője, Natalie szegény már kiskorában bántalmazva volt az apja által, összefeküdt a bátyjával, ami egy kicsit mentális zavarokat okozott neki. Csak hogy rövid legyek. Ha kíváncsiak vagytok rá, nézzetek utána, ez minden történetre igaz. Szóval. A suliban ezért eléggé elítélték, ami csak még inkább elősegítette, hogy a lány megkattanjon. Aki egyre inkább úgy érezte, hogy nincs ideje semmire. Túl kevés. Hogy sokszor lejár az ideje az előtt, hogy befejezhetné, amit akart.
  Fantáziájában élte ki magát leginkább, azaz ahogy egy ismerősöm csinálja: mindent papírra vetett, lerajzolt és így nem csinált semmit. Ám egyik nap, mikor a srác, aki elméletileg nagyon jóban volt vele, közölte, hogy fél a rajzaitól és soha nem akar vele többet beszélni. Így hát arra inspirálta a lányt, hogy összevakarja a tizen nemtudommennyi év szenvedésének magába fojtott érzéseit (wow, költő leszek) és a tükör előtt állva egy szééép kis mosolyt varrt magára.
  Anyuci persze mikor hazaért, nagyon megijedt és elküldte Nataliet pszichiáterhez, aki próbálgatja megfejteni, mi baja is lehet a lánynak, de nem jutott sehova, ehelyett kapott egy szép kis monológot arról, hogy kevés az idő, illetve hogy a csaj elvesztette az eszét. Ezután kimenekült, hazaengedte a csajt, aki bealudt a kocsiban. Mikor felkelt, kórházban volt, beszélt a dokival, aki konkrétan közölte, hogy nemsokára belekuksiznak a fejébe, közben meg összegyógyszerezik, ahogy csak tudják, majd bealtatta Nataliet.

  Natalie viszont felébredt, elkezdett sétálgatni, majd összeesett és ennyi volt a műtét. Kiderült, hogy a holdkórossága miatt bezöldült a szeme, amit azzal hálált meg a dokinak, hogy belecsomagolta majd szendvicsbe hajtotta az ágyon.
  Két őr jött be, akiknek azonnal neki is rontott indokolatlanul, az egyiknek felvágta a gyomrát, és a csodás belsőségeit kicsit megtekergette, amitől a másik annyira megrémült, hogy még védekezni is elfelejtett, szóval simán odamehetett elé Natalie, hogy szépen lassan vágja fel a hasát.
  Natalie szülei békésen szunyókáltak otthon, kicsit sem aggódtak a lányuk miatt, elvégre megőrült, kit érdekel. Anyuci viszont felkel arra, hogy valaki odakinn az esőben nevet. Természetesen!
  Szóval anyu kiment, hogy utánanézzen, mégis ki zaklatja őket egy ilyen problémamentes estén, mire meglátja a lányát. Olyannyira a frászt hozta rá, hogy hátraesett és a fogassal betörte a fejét. Majd a lány lenyomott neki egy kis élettörténetet, aztán végzett egy orvosilag precíz V alakú bemetszést a mellkasán, recsegve szétfeszítette, és kitépte a szívét. Majd mert mért ne, lenyomta azt a hulla torkán.
  Apuci is feltűnt, nekirontott a lánynak, aki közben élvezettel nevetett, és kérdezgette, hogy most elégedett-e, hogy megverheti. De aztán apja fölé kerekedett, egy párnát fogott a képébe és azon keresztül kezdte el taposni egész addig, amíg meg nem hallotta a csontok törését. Majd a késeit a gyomrába vágta, végül pedig egy darab fával, amit az asztallábból szedett, a beleit addig nyomta, míg ki nem jöttek a száján keresztül.  Bement a bátyja szobájába, de őt nem találta ott. Megfordult, hogy megkeresse, de az fejbe vágta egy baseballütővel. A lány a második csapást is bekapta, de a harmadikat már nem, fogta a két kését, és bátyját csuklójánál fogva odaszögezte a falhoz. Majd keresett valami használhatót, hogy ne kelljen leszednie őt a falról. Talált egy vajazó kést, ami ki tudja, mit keresett a szobában, de ott volt, szóval a csaj fogta és kikaparta vele a bátyus szemeit, miközben betömte a száját. Majd egy ollóval szépen felvágta a hasát és egyéb szerveit, aztán letörölgette az ujjait szépen sorban. Majd kiszedte a ruhát a szájából és helyette lenyomta az ujjait a torkán, mivel az sokkal finomabb. Nyamm-nyamm.
  Persze mindenkitől úgy vett végső búcsút, hogy "az időd lejárt", és pont ezért lett ez a mondása. Mindegy, még nincs vége a sztorinak.
  Kiment a fürdőbe, hogy megcsodálja magát, az újonnan szerzett világító zöld szemeit meg a vérfoltokat. A padlón talált egy zsebórát. Hirtelen fogta magát és kiszedte a bal szemét, és az óra számlapját beillesztette a helyére. Ezután pedig fogta és felgyújtotta a házat.
(a végét muszáj volt kimásolnom, egyszerűen kell!!)

  "Néhányan azt mondják még mindig él.
  Az őrültségét magával hordozva, holtakat hagyva maga után kiknek az idejét ő dönti el.
Csak úgy tudod, hogy ott van, hogy este a takaród alá bújva félálomban kattogást hallasz.
És meglátod az óra zöld fényét
Ha ő ott van
Tudod, hogy az időd lejárt."
  Szóval, ő lett volna Clockwork drága, a Creepypasta-történelem egy csodálatosan zakkant alakja! Remélem mindenki élvezte!
Rémséges éjszakát!

~Reaper

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése