Horror filmek kategorizálása

 Jó horrorfilmből kevés van. Bárki bármit mondd, ez így igaz. Ha valaki úgy gondolja, hogy megcáfolja és máris mondd rá egy olyan példát, hogy „Fekete ruhás nő”, akkor az amatőr. Elnézést kérek, de a tények magukért beszélnek. Hiszen az olyan jellegű filmek, mint amit az előbb említettem, általában kezdőket ijesztenek meg. Mivel ők még nem láttak ezret és nem jöttek rá, hogy az az ijesztés legalja.

  Az is igaz, hogy a jó horrorfilmet eléggé nehéz definiálni. Én most a saját gondolataim osztanám meg, a saját véleményemet. Nem tudom, mennyire értenek ezzel egyet, de én tényleg erre jutottam hosszas elmélkedésem alatt.

  Horrorfilmet azért nagyon nehéz gyártani, mert elejétől a végéig el kell érnie, hogy a befogadó egy percre se essen ki a történetből. Azaz el kell hitetnie vele, hogy ez valóban megtörténhet, és ezáltal tud a félelmével játszani. Őszintén szólva ehhez az egy feladathoz sok minden kell. Rettentően nehéz, elismerem. Emiatt is nehéz jó horrorfilmet készíteni.

  A sok-sok részlet közül az alappal, abszolúte el nem hanyagolhatóval kezdeném. Ez lenne a történet. 

Sajnálatos módon sok horrorfilm már itt elrontja az egészet. Nem tudom, mit hisznek a filmrendezők (ha nem egy könyvből dolgoznak), hogy mennyire számít ez a rész. Néha bevágnak egy teljesen sablonos sztorit, amit már nem tudom hány ezer film előzött meg. Erre a Paranormal Activity nagyon jó példa. Mindegyik arról szól szinte, hogy beköltöznek egy új házba és „PARANORMÁLIS JELENSÉGEK” bukkannak fel, és jaj, meghal mindenki! Ez persze csak az egyik eset. A másik az, amikor egy rendkívül jó alappal jönnek. Erre nagyszerű példa a „Lazarus hatás” c. film. Igaz, sok ötletet máshol lopott, például volt benne egy kis Frankenstein. DE, én ennek ellenére egy rendkívül erős kezdésnek éreztem a filmet és bele is éltem magam. Röviden arról szólt, hogy néhány kutató egy olyan szeren dolgozott, amit ha beadnak egy ideje meghalt élőlénybe és megpróbálják újra beindítani a szervezetét áramütéssel, akkor visszahozzák az élők világába. El tudnám képzelni, hogy tényleg dolgoznak egy ilyen szeren és egészen jól is haladt a sztori. Azonban fantasy vonalba húzták el a történetet, ami egy hatalmas nagy hiba volt. Olyannyira, hogy a végén már csak kacagtam az egészen és abszolúte kiestem a film hatása alól.

  Másik nagyon fontos dolog, hogy mitől féljen a befogadó, illetve a filmbeli szereplők. Én úgy gondolom, hogy kettő jó megoldás lehet erre. Az egyik valami hétköznapi extrém eset (pl. „Cujo” c. film Stephen King könyve alapján), avagy lehet fantázia is, de utóbbit ne kössék orrunkra. Ezt úgy értem, hogy bár tudjuk, hogy ez már nem e világi, mégse mutassanak nekünk egy képtelen szörnyet, ami BIZTOS, hogy nincs a világunkban. Erre jó példaként a régebbi változatú „A ház hideg szíve” c. filmet tudnám felhozni. Lehet, hogy régi. Ámbár ez rám üdítően hatott. Teljesen más volt, mint a mostaniak és tudtam tőle félni. Nem mutattak konkrétan semmi félelmetest, de ahogyan megrendezték a filmet, tényleg képes volt az ember félni tőle. Tényleg meg kell írnom ennek az ismertetőjét. Ez számomra egy mintaértékű! Ennek az alapján kellene a többi horrorfilmet is gyártani! Nem volt unalmas, sem vontatott, hanem érdekes és bele tudtam magam élni a történetbe! 

  Harmadik rendkívül fontos tényező és egyben utolsó, amit hosszabban taglalnék, az a színészi gárda. Nem mindegy, hogy kik játszanak egy-egy szerepet. Sajnálatos módon sokszor kiderül egy-egy színész első horror filmbeli játékáról, hogy nem is olyan jó, mint azt eleve hittük. Például Daniel Raddcliffe. Számomra egy hatalmas csalódás volt a „Fekete ruhás nő” filmben való szerepe. Egyszerűen csak annyi maradt meg abból, hogy: „Halló! Halló! Van itt valaki?” Pedig a „Harry Potter” után többet vártam volna el tőle. Természetesen nem az ő hibája, hogy pocsék a forgatókönyv… De azért kár, hogy egy ilyen filmet vállalt és abban se tudott eléggé… élethűen játszani. A második példám a Dr. House sorozatból jól ismert „Tizenhárom”, azaz Olivia Wilde. Ő a Lazarus hatásban játszott és… végül is lehet, hogy mindent kihozott, de ezt a filmet nem kellett volna elvállalnia…   De persze nem minden színész esik ebbe a csapdába. Vagyis nagyobb, ismertebb színész. Viszont tényleg fontos, hogy ki játszik egy-egy filmben. Főleg ha horrorfilmről van szó. Mert ha valami „noname” alak játszik egy főszerepet, akkor alapból ne várjunk a filmtől túl sokat. Persze vannak azok a ritka kivételek, amelyeknél pozitívan csalódunk, azaz mégis jó volt a film.

  A többi fontos részletet nem nagyon mondanám el egy filmnek, mert magához a filmkészítéshez nem értek. Ez csak egy külsős vélemény, hogy mire kell nagyon figyelni egy-egy horrorfilmnél. Ez inkább abban segíti Önöket, hogy ezeket szem előtt tartva (azaz mi a történet, valószínűleg mitől fogunk félni, illetve hogy milyen színészek játsszák a szerepeket), talán könnyebben találnak értelmes, nem szemetes kukába való, igényes horrorfilmeket. Persze, vannak oldalak, mint például az „IMDB”, ami segít az értékelésben, ahol eléggé kritikuson pontoznak filmeket, de az se teljesen biztos! Én még annak alapján is csalódtam egy-két filmben.

  És akkor jöjjön az értékelés! Legalábbis az, ahogyan én szoktam jellemezni a filmeket. Lehet, hogy ezt az oldalon is bevezetem.

1.  A = Jó, fantasztikus! Mindenkinek ajánlom!
2.  B = Nem rossz, de se nem jó. Unalmas. Élvezhetetlen. (Ez a legrosszabb kategória.)
3.  C = Annyira rossz, hogy már jó! (Ezeken lehet a legtöbbet nevetni. Nem hisszük el, hogy ezeket komolyan gondolták… PEDIG DE!)

Remélem élvezték ezt a kis cikket! Illetve sajnálom eltűnésemet, nem direkt csinálom. Legszívesebben mindennap írnék valami szaftosat Önöknek!

U.i.: Ez az egész személyes vélemény, nem kritika. Ha bárkit sikerült megsértenem, attól elnézést kérek, nem állt szándékomban!

~ Elizabeth