2017. december 11., hétfő

Horror filmek #22 - Eden Lake

Üdvözletem minden kis Fiókának!

El sem fogjátok hinni, hogy milyen cikkel készültem nektek: egy pozitív hangvételűvel.

Döbbenetes vagy sem, végre sikerült egy egészen jó horror filmet kifognom, amely bár nem ijesztett meg, de érdekelt és nem estem ki a hangulatából. Ez nem más, mint az "Eden Lake" c. 2008-as horror film. 
Öveket bekapcsolni, mert most végre nem szidni fogok egy filmet!

Filmről szakszerűen
IMDb pontszám, mert az a mérvadó: 6,8 (Picit magasabbat adnék neki.)
Készült: 2008
Rendező: James Watkins (Érdekesség: a "Fekete Ruhás Nőt" is ő rendezte, ami utóbbi megint egy nem túl jó horror film, de mindegy.)
Műfaj: Horror, Thriller

A műfajhoz annyit szólnék hozzá, hogy sikerült beleélnem magam. Féltem, hogy mi lesz majd a szereplőkkel, de nem volt olyan durva. Inkább izgultam alatta, mintsem félelmet éreztem volna, de nem gond, mert így is jó volt. Mondjuk, hogy a horror része teljesült.
Thriller szempontjából addig igaz volt, míg nem voltunk benne biztosak, hogy a filmben szereplő párt pontosan ki figyeli. Amint el lett lőve ennek a poénja, azután megszűnt ez a fajta feszültség a részünkről.

Történet [SPOILER]
A két főszereplő, egy nagyon aranyos pár volt. Egy fiatal "tanárnéni", Jenny és az ő párja, Steve. Elmentek kirándulni, ahol a férfi kereste az alkalmat, hogy  megkérje a kezét. Nem máshova mentek, mint az "Eden Lake"-hez, hogy ott sátoroznak, s élvezzék a tó vizét.
Eljutottak a partra, de ott rögtön máris problémába ütköztek. Egy fiatal banda szintén ott lógott, s nem igazán tartoztak az értelmiségiek közé. Máris feszültség bontakozott ki a pár és a fiatalok között.
Jenny javasolta is, hogy menjenek a part egy másik részére, így biztos nem lesz gond, de Steve férfias makacsságból nem engedett ennek. Kisebb provokáció ellenére is maradtak végül.

Nem kellett volna.

A provokáció odáig fajult, hogy a banda elvette a pár kocsiját. Megkeresték őket, s visszakérték, ám eldurvult a helyzet, előbukkant a kés, és sajnos a bandához tartozó kutyát sikerült leszúrnia a férfinak. Visszaszerezték a kulcsot is, s már menekült is a pár, hogy minél hamarabb eltűnjenek, de a banda vezére, Brett haragra gerjedt és elkezdték őket üldözni.
A film a továbbiakban az üldözésről szólt. A sötétben való furikázás révén, miután kiszúrták a srácok az autó lámpáit, balesetet szenved a férfi és beragad. Jenny-nek segítségért kell mennie, de a sötétben tehetetlen és elbújik inkább. Később barátja segítségére siet, ám mindössze azt nézheti végig, ahogyan minden egyes gyerek beleszúr a barátjába, ezzel azonos bűnrészességet vállalva. (Hmm... Mintha Julius Caesar halálára utalnának ezzel.)
Végül elcsalja a gyerekeket, el tud menekülni Steve. Össze is találkoznak, együtt menekülnek, de aztán a férfi annyira megsebesül, hogy ott kell hagynia és segítségért rohan. Egy kisfiút próbál megkérni, hogy vigye a városba, de az a bandához akar csatlakozni ez az imént említett egyén, így csapdába vezeti őt. Az eredmény: a banda megpróbálja felgyújtani a nőt, a már halott barátjával, de a nőnek sikerül elmenekülnie. Ez az égetős jelenet odáig fajul, hogy felgyújtják az egyik lázadó gyereket.
A nő tovább menekül, megöli az egyik kis srácot, aki amúgy segített volna neki, csak ösztönös félelemből leszúrta... Tovább menekül és a történet legvégén a szülők karmaiba kerül, akik amint megtudják, hogy mi történt, maguk állnak bosszút a nőn.
S ez mind miből lett? Hogy elmentek a barátjával túrázni, ahol a barátja meg akarta kérni a kezét. Hogy ez sikerült-e? Mikor haldoklott, megtalálta a nadrágja zsebében a gyűrűt, s végül Jenny fel is vette, hogy próbálja ösztönözni arra, hogy küzdjön és túlélje ezt az egész borzalmat.

Lehetőségek és azok szertefoszlásai
Azért volt valahol idegőrlő a film, mert újabb és újabb lehetőségeket tárt elénk, aminek a révén kikerülhettek volna ebből a tragédiából.
Legelején, elmehettek volna egy másik partrészre és egy kellemetlen emlék marad mindössze az a pár suhanc. Miért nem történt meg? A férfi túl makacs volt.
A kisfiú megmutathatta volna tényleg a helyes utat, s megmenekült volna a nő, s talán segítséget is tudott volna szerezni a barátjának.
Elbújtak a faházban a barátjával, ahol ha nem találtak volna rájuk, talán meghúzhatták volna magukat és elmenekülhettek volna.
A nő talált egy walkie-talkie-t, amit végül leejtett a földre és eltörött. Pedig kérhetett volna rajta segítséget.
A kisfiúnál levő telefonon felhívhatta volna a segélyhívó számot.
A szülők eljuttathatták volna őt kórházba, ha nem derül ki, hogy mi történt közte és a gyerekek között.
A banda csapatból a lány akár a jó oldalra is állhatott volna. Ha felveszi, s együtt mennek tovább, igazolhatta volna őt.
A férfi a kocsival. Ha nem a gyerek bátyja lett volna, megmenthette volna és ugyanúgy túléli ezt az egészet.

S még sok másik. A film újra és újra dobta fel nekünk a lehetséges meneküléseket, s mindegyiket el is veti. Porba tiporja azt a kis naiv gondolatunkat, hogy talán happy enddel végződhet valamelyest a film. Megmutatja, majd eltiporja.
Ez kicsit olyan, mint a régebbi változatú "Carrie" c. film. Abban is megmutatta a film, hogy milyen jó élete lehetett volna a főszereplő lánynak, majd szépen lerombolva a lehetőséget, a lehető legmélyebbre taszítja a szereplőt.

Összességében
Lehet, kicsit az ember képes belefáradni az egészen hosszantartó üldözésbe, de jó. Hagy időt arra, hogy megismerjük, megkedveljük minimálisan a főszereplőket, ezáltal drukkoljunk nekik, hogy túléljék. A film közben folyamatosan mutatja, hogy mit lehetne tenni, hogyan lehetne megmenekülni, majd annak kudarcait tárja szemünk elé, ezzel idegeinket kikészítve. Mindig, mikor azt hisszük, végre vége, kiderül, hogy nem és csak rosszabb lesz.
Valahol túlzásokba esik a film azért. Például a kisfiú felgyújtását abszolúte túlzásként éltem meg.
Amit a film nagyon jól megmutat, az az, hogy milyen veszélyes lehet, egy nem túl okos, sőt eléggé buta, agresszív fiatalokból álló társaság, amelyre nem figyelnek oda, hogy mit csinálnak. Mennyire erős lehet a vezető ereje, mennyire befolyásolhatóak és még a jók is, mennyire durva dolgokat képesek elkövetni a csoport kényszerére. Ami igazából inkább 2 ember volt. De a csoportkényszert legjobban a "mindenki beleszúr egyet a férfiba" jelenet mutatta meg. Ténylegesen két személy volt nagyon elvetemült ilyen téren. Brett és a barna bőrű fiú. A többiek annyira nem szerették volna, ám féltek a beégéstől, s inkább bántottak egy másik embert. 
Mikor nagyon durva lett, akkor szerettek volna tényleg kiszállni, de nem lehetett. Brett pedig annyira elvesztette az irányítást, hogy meg is ölte egy társát. A legdurvább, hogy a végén élvezi is, amikor a nőt a szülők elintézik. Tehát... Brett egy szociopata lehet. S azt is láthattuk, hogy hogyan viselkedik az apja, ami következtetni enged minket az agresszív viselkedésének okára.

Ami még külön tetszett, hogy nem valami mitikus lény állt a félelem faktor középpontjában, hanem egy csapat gyerek, akik rosszul lettek nevelve, és hogy elfajult köztük és a felnőttek között a dolgok. Ez megtörténhet a valóéletben is, emiatt is lehet ijesztőbb az ember számára.

Tehát, véleményem szerint ez egy jó film volt. Megijeszteni nem ijesztett meg ugyan, de határozottan érdekesnek tartottam. Ajánlom minden kedves Fiókának!

~ Darwly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése