Horror filmek #22 - Eden Lake

Üdvözletem minden kis Fiókának!

El sem fogjátok hinni, hogy milyen cikkel készültem nektek: egy pozitív hangvételűvel.

Döbbenetes vagy sem, végre sikerült egy egészen jó horror filmet kifognom, amely bár nem ijesztett meg, de érdekelt és nem estem ki a hangulatából. Ez nem más, mint az "Eden Lake" c. 2008-as horror film. 

Öveket bekapcsolni, mert most végre nem szidni fogok egy filmet!

Filmről szakszerűen

IMDb pontszám, mert az a mérvadó: 6,8 (Picit magasabbat adnék neki.)

Készült: 2008

Rendező: James Watkins (Érdekesség: a "Fekete Ruhás Nőt" is ő rendezte, ami utóbbi megint egy nem túl jó horror film, de mindegy.)

Műfaj: Horror, Thriller

A műfajhoz annyit szólnék hozzá, hogy sikerült beleélnem magam. Féltem, hogy mi lesz majd a szereplőkkel, de nem volt olyan durva. Inkább izgultam alatta, mintsem félelmet éreztem volna, de nem gond, mert így is jó volt. Mondjuk, hogy a horror része teljesült.

Thriller szempontjából addig igaz volt, míg nem voltunk benne biztosak, hogy a filmben szereplő párt pontosan ki figyeli. Amint el lett lőve ennek a poénja, azután megszűnt ez a fajta feszültség a részünkről.

Történet [SPOILER]

A két főszereplő, egy nagyon aranyos pár volt. Egy fiatal "tanárnéni", Jenny és az ő párja, Steve. Elmentek kirándulni, ahol a férfi kereste az alkalmat, hogy  megkérje a kezét. Nem máshova mentek, mint az "Eden Lake"-hez, hogy ott sátoroznak, s élvezzék a tó vizét.

Eljutottak a partra, de ott rögtön máris problémába ütköztek. Egy fiatal banda szintén ott lógott, s nem igazán tartoztak az értelmiségiek közé. Máris feszültség bontakozott ki a pár és a fiatalok között.

Jenny javasolta is, hogy menjenek a part egy másik részére, így biztos nem lesz gond, de Steve férfias makacsságból nem engedett ennek. Kisebb provokáció ellenére is maradtak végül.

Nem kellett volna.

A provokáció odáig fajult, hogy a banda elvette a pár kocsiját. Megkeresték őket, s visszakérték, ám eldurvult a helyzet, előbukkant a kés, és sajnos a bandához tartozó kutyát sikerült leszúrnia a férfinak. Visszaszerezték a kulcsot is, s már menekült is a pár, hogy minél hamarabb eltűnjenek, de a banda vezére, Brett haragra gerjedt és elkezdték őket üldözni.

A film a továbbiakban az üldözésről szólt. A sötétben való furikázás révén, miután kiszúrták a srácok az autó lámpáit, balesetet szenved a férfi és beragad. Jenny-nek segítségért kell mennie, de a sötétben tehetetlen és elbújik inkább. Később barátja segítségére siet, ám mindössze azt nézheti végig, ahogyan minden egyes gyerek beleszúr a barátjába, ezzel azonos bűnrészességet vállalva. (Hmm... Mintha Julius Caesar halálára utalnának ezzel.)

Végül elcsalja a gyerekeket, el tud menekülni Steve. Össze is találkoznak, együtt menekülnek, de aztán a férfi annyira megsebesül, hogy ott kell hagynia és segítségért rohan. Egy kisfiút próbál megkérni, hogy vigye a városba, de az a bandához akar csatlakozni ez az imént említett egyén, így csapdába vezeti őt. Az eredmény: a banda megpróbálja felgyújtani a nőt, a már halott barátjával, de a nőnek sikerül elmenekülnie. Ez az égetős jelenet odáig fajul, hogy felgyújtják az egyik lázadó gyereket.

A nő tovább menekül, megöli az egyik kis srácot, aki amúgy segített volna neki, csak ösztönös félelemből leszúrta... Tovább menekül és a történet legvégén a szülők karmaiba kerül, akik amint megtudják, hogy mi történt, maguk állnak bosszút a nőn.

S ez mind miből lett? Hogy elmentek a barátjával túrázni, ahol a barátja meg akarta kérni a kezét. Hogy ez sikerült-e? Mikor haldoklott, megtalálta a nadrágja zsebében a gyűrűt, s végül Jenny fel is vette, hogy próbálja ösztönözni arra, hogy küzdjön és túlélje ezt az egész borzalmat.

Lehetőségek és azok szertefoszlásai

Azért volt valahol idegőrlő a film, mert újabb és újabb lehetőségeket tárt elénk, aminek a révén kikerülhettek volna ebből a tragédiából.

Legelején, elmehettek volna egy másik partrészre és egy kellemetlen emlék marad mindössze az a pár suhanc. Miért nem történt meg? A férfi túl makacs volt.

A kisfiú megmutathatta volna tényleg a helyes utat, s megmenekült volna a nő, s talán segítséget is tudott volna szerezni a barátjának.

Elbújtak a faházban a barátjával, ahol ha nem találtak volna rájuk, talán meghúzhatták volna magukat és elmenekülhettek volna.

A nő talált egy walkie-talkie-t, amit végül leejtett a földre és eltörött. Pedig kérhetett volna rajta segítséget.

A kisfiúnál levő telefonon felhívhatta volna a segélyhívó számot.

A szülők eljuttathatták volna őt kórházba, ha nem derül ki, hogy mi történt közte és a gyerekek között.

A banda csapatból a lány akár a jó oldalra is állhatott volna. Ha felveszi, s együtt mennek tovább, igazolhatta volna őt.

A férfi a kocsival. Ha nem a gyerek bátyja lett volna, megmenthette volna és ugyanúgy túléli ezt az egészet.

S még sok másik. A film újra és újra dobta fel nekünk a lehetséges meneküléseket, s mindegyiket el is veti. Porba tiporja azt a kis naiv gondolatunkat, hogy talán happy enddel végződhet valamelyest a film. Megmutatja, majd eltiporja.

Ez kicsit olyan, mint a régebbi változatú "Carrie" c. film. Abban is megmutatta a film, hogy milyen jó élete lehetett volna a főszereplő lánynak, majd szépen lerombolva a lehetőséget, a lehető legmélyebbre taszítja a szereplőt.

Összességében

Lehet, kicsit az ember képes belefáradni az egészen hosszantartó üldözésbe, de jó. Hagy időt arra, hogy megismerjük, megkedveljük minimálisan a főszereplőket, ezáltal drukkoljunk nekik, hogy túléljék. A film közben folyamatosan mutatja, hogy mit lehetne tenni, hogyan lehetne megmenekülni, majd annak kudarcait tárja szemünk elé, ezzel idegeinket kikészítve. Mindig, mikor azt hisszük, végre vége, kiderül, hogy nem és csak rosszabb lesz.

Valahol túlzásokba esik a film azért. Például a kisfiú felgyújtását abszolúte túlzásként éltem meg.

Amit a film nagyon jól megmutat, az az, hogy milyen veszélyes lehet, egy nem túl okos, sőt eléggé buta, agresszív fiatalokból álló társaság, amelyre nem figyelnek oda, hogy mit csinálnak. Mennyire erős lehet a vezető ereje, mennyire befolyásolhatóak és még a jók is, mennyire durva dolgokat képesek elkövetni a csoport kényszerére. Ami igazából inkább 2 ember volt. De a csoportkényszert legjobban a "mindenki beleszúr egyet a férfiba" jelenet mutatta meg. Ténylegesen két személy volt nagyon elvetemült ilyen téren. Brett és a barna bőrű fiú. A többiek annyira nem szerették volna, ám féltek a beégéstől, s inkább bántottak egy másik embert. 

Mikor nagyon durva lett, akkor szerettek volna tényleg kiszállni, de nem lehetett. Brett pedig annyira elvesztette az irányítást, hogy meg is ölte egy társát. A legdurvább, hogy a végén élvezi is, amikor a nőt a szülők elintézik. Tehát... Brett egy szociopata lehet. S azt is láthattuk, hogy hogyan viselkedik az apja, ami következtetni enged minket az agresszív viselkedésének okára.

Ami még külön tetszett, hogy nem valami mitikus lény állt a félelem faktor középpontjában, hanem egy csapat gyerek, akik rosszul lettek nevelve, és hogy elfajult köztük és a felnőttek között a dolgok. Ez megtörténhet a valóéletben is, emiatt is lehet ijesztőbb az ember számára.

Tehát, véleményem szerint ez egy jó film volt. Megijeszteni nem ijesztett meg ugyan, de határozottan érdekesnek tartottam. Ajánlom minden kedves Fiókának!

~ Darwly

Horror filmek #21 - Megtörtént eset alapján?

Üdvözlet minden kedves, drága Fiókának!

Még a "Lake Mungo" c. filmnél megemlítettem, hogy egyszer kifejtem a nyavalyámat az olyan filmekkel kapcsolatban, amik így kezdődnek: "Megtörtént eset alapján."

Szóval, most képzeljétek el. Elrendeztek mindent, a hangerőt kellően magasra állítjátok, a képernyőt beállítjátok, hogy rendesen lássatok mindent, kényelmesen elhelyezkedtek, arra gondoltok, hogy az ajánlóban eléggé ígéretesnek tűnt a film... Majd megjelennek az első képkockák, alig telik a filmből pár perc és megjelenik az, amivel engem a világból ki lehet üldözni, ha horror filmeknél megjelenik:

Igaz történet alapján.

De miért? Mi bajom van ezzel az ártatlan egy mondattal? 

Az, hogy mérföldekről bűzlik, hogy nem igaz! Igen, laikus vagyok, igen, nem hiszek túlzottan sem a démonokban, sem a szellemekben. Ettől függetlenül szeretem, ha egy horror filmnek az ijesztő faktoraként egy szellem vagy egy démon van például beállítva, de ott is van egy bizonyos szint, hogy meddig tudom beleélni magam. Például nem hiszem, hogy a szellem oda-visszatud engem dobálgatni kénye-kedve szerint. Itt is van egy ingerküszöb a számomra, hogy mit tudnék még akár elhinni, s ezáltal megijedni tőle. Viszont ha egy ilyen témájú filmnél van kiírva az utóbbi egy sor, számomra máris elveszik a hitelesség és még szkeptikusabban állok hozzá, mint ahogyan szoktam.

Maga az "igaz történet alapján" sor nagyon jó eszköz arra, hogy a befogadó félelmével könnyebben lehessen játszani. Hiszen feltételezi az ember, hogy nemcsak úgy odarakják ezt a sort, hazudva akár, hanem tényleg, akkor egy valós eset alapján készítették el a mostan megnézendő filmet. S azáltal, hogy már az elején kapunk egy olyan üzenetet, hogy ez tényleg megtörtént, könnyebben el tudjuk hinni, s bele tudjuk magunkat élni. Hiszen a horror célja az, hogy a befogadó tudtával, de játsszon annak félelmével, míg végig tudja, hogy vele amúgy semmi rossz nem történhet ebben a pillanatban.

Tehát alapvetően ez egy hatáskeltő mondat lehet, ami már képes megalapozni az ember hangulatát.

Mikor érdemes használni, s mikor teszi tönkre már az elején a film élményét?

Ha mondjuk egy brutális sorozatgyilkosnak a történetét dolgozzák fel horror formájában, vagy még egy sejtelmesebb legendát elevenítenek meg a vásznon, akkor mondom, hogy helytálló a szöveg. Hiszen ha nem valami teljesen képtelenség következik a film története folyamán, akkor utólag pont, hogy rá is tesz az ember hangulatára, hogy "csak velem ne legyen ilyen". Ezeknél teljesen jók.

Azonban ha valami túlzott démonos, szellemes, fantázia lényes ijesztő filmről van szó, s annak az elején jelenik meg, akkor az egész filmet haza vágja. Hiszen a "megtörtént eset alapján" az ember valami reálisabbra vágyik, amit el tud hinni, hogy tényleg megvalósulhat a való életben. De ne haragudjatok, mikor például egy kislány nagyon fura és undorító módon átalakul, mert megszállta egy démon... Az nekem már nem olyan, amit be tudnék fogadni. Nem tudom elhinni, s a film is értéktelen lesz a számomra, bármennyire is el tudnám fogadni anélkül az egy mondat nélkül.

Ki mit hisz el?

Szögezzük le végezetül, hogy  különbözőek vagyunk, van aki hisz a szellemekben, van aki nem. Valószínűleg e szerint is tetszenek bizonyos horror filmek egyes embereknek jobban, egyes embereknek meg kevésbé. Ha én nem hiszek a szellemekben, de nézek szellemes horror filmet, akkor a túlzásokat inkább kiszúrom és csóváló fejjel nézem, hogy ezt már nem veszem be és kiesek a hangulatból. Viszont ha valaki hisz bennük, akkor kevésbé érzékenyebb erre, s még jobban felerősíti a félelmét a szellemek iránt, ha rendelkezik ilyennel.

Ebből adódóan is történhet meg az, hogy valószínűleg sok ember számára nem zavaró ez az egyetlen mondat, amitől nekem a maradék tollam is kihullik, ha meglátom. 

Összegezve: Azért nem szeretem ezt az "igaz történet alapján" kis szöveget, mert alapvetően nehezen ijedek meg, félek horror filmeken, mert amikkel ebben a film műfajban dolgoznak, hogy megijesszenek minket, számomra nem félelmetesek. Miért nem? Mert nem hiszek bennük, nem tudom ezáltal beleélni sem magamat. Jobban figyelek a történet menetére, hogy mennyire logikus és könnyedebben veszem észre, ha valami nagyon nem stimmel.

Lefordítva: egy kekeckedő alak vagyok.

Na, jó. Talán nem.

De lényegében az olyan filmeknél hatásosak nálam ezek a szöveg, ahol egy teljesen hétköznapi borzalmat, tragédiát, horrorisztikus élményt dolgoz fel az adott mű.

~ Darwly

Horror filmek #20 - Annabelle: Creation

Üdvözletem minden kedves Fiókának!

Hosszabb kihagyás után folytatjuk a szokásos, bevált stílussal: azaz egy negatív véleményt kifejtő cikket tárunk elétek az "Annebelle: Creation" c. horror filmről.

Jaj, tudom, hogy hiányzott már ez Nektek! Hiszen annyira ritkán szidunk bármit is, és folyton csak a jókat emeljük ki a horror filmekből!

Várjunk csak... Mintha ez fordítva lenne. Nem érdekes! Attól függetlenül szeretni fogjátok! Kivéve, ha életetek horror filmje volt, mert akkor lehet, hogy inkább jobb lenne kihagyni ezt a cikket, mert a nagyobb szünet után az a picike diplomatikus érzékem is elveszett, ami talán volt.

Filmről "szakszerűen"
IMDb pontszám: 6,6 (Túl magas.)
Készült: 2017
Rendező: David F. Sandberg (Felírom magamnak, hogy tőle ne nézzek filmet.)
Műfaj: Horror, misztikus, thriller

Megálltam itt hirtelen egy pillanatra. Horror? Thriller? Misztikus? Értem, hogy miért "próbálták" ráhúzni ezeket a műfajokat, de nem sikerült. Szánalmas próbálkozások tömkelege volt, kiszámítható minden egyes ijesztés. Egyetlen előnye a filmnek, hogy nem volt tele jumpscare-vel. Viszont annyira lehetett tudni, hogy például mikor a kislány becsukott egy ajtót, elment attól, hogy ki fog nyílni. S miután kulcsra zárta rá, azután is. Amikor pedig lefedte a lepedővel a babát, azzal lesz valami. Bár akkor igaz, azt hittem, hogy csak lecsúszik a lepedő, de helyette felállt. Ez volt az egyetlen meglepetés, de amúgy képtelenség volt félni alatta, s inkább untatta az embert.

Történet

A sztori kezdetben ígéretesnek tűnt, hiszen egyáltalán a baba előzményét ismerhettük meg. Lényegében egy boldog család (Apuka, Anyuka, kislány, utóbbi a drága Annabelle) életébe tekinthettünk bele. Minden rendben volt, az Apuka babákat gyártott és megformálta a kislányát is egy sorozatgyártásban. Viszont még a film elején látjuk, amint egy baleset következtében (ami eléggé kiszámítható volt) meghalt a kislány. Elütötte egy autó.
Vágás.
12 évvel később egy vallásos árvaház tagjai be lesznek fogadva ennek a családnak a házába, ahol az Apuka és Anyuka továbbra is él. Megismerkedünk a 6 kislánnyal, az Apácával és még az Atyával. A háznak nagyon örülnek a gyerekek, de már a legelején sejteti velünk a film, hogy itt bizony szellemjárás lesz, vagy valami hasonló.
Röviden és velősen a film hamarosan átvált egy eléggé üldözéses, unalmas, ördögös/szellemes sztoriba. Ahol mindenkit terrorizál a kis Annabelle szelleme, aki állítólag a baba lelkébe be lett zárva. Ami a történetből kiderül [SPOILER], hogy a kislány halála után az Apuka és Anyuka szépen imádkoztak azért, hogy újra velük lehessen a kislány. Mire valószínűleg egy démon, nem pedig a kislány eljátszotta, hogy ő Annabelle, és az engedély megkapta után beleszállt a testbe. Miután majdnem megölte az Anyukát, valahogyan elűzték, de elzárták a babát. Azt hitték, nem lesz gond belőle, de valahogyan a kislányok jöttére, s hogy az egyik fellelte, újra életre kelt és a kislányt is megszállta, majd majdnem megölte újra az egész bagázst. De sok herce-hurca után túlélték (már aki), jött egy újabb ördögűzés, s vége a sztorinak.
Vagy mégsem? Mert a kislányban benne maradt a démonka, aki Annabelle-ként mutatkozott be egy másik árvaházban, ahonnan örökbe fogadták, újabb 12 ÉVIG boldogan éltek, majd egy random pasassal együtt lemészárolta az új szüleit. Vége.

Véleményezés
Alapvetően, amit el kell ismerni, hogy jó volt, az a képi világ, a vágások... Ezekkel nem volt gond, ahogyan igazándiból a színészi játékkal sem. Legalábbis nem volt feltűnő.
A kisgyerekek korukhoz képest nagyon jól játszottak.

Amik viszont kiakasztottak: a történet teljes logikátlansága. Nem vagyok benne biztos, hogy tényleg egy démon szállta meg a babát. Tehát ezt a lehetőséget is megvizsgálom. Mondjuk, hogy ez tényleg a kislány szelleme, aki meghalt. 
Miért jár vissza?
Boldog élete volt, nem gyilkolták meg, balesetben halt meg. Miért jár vissza és bántja az embereket, ha amúgy egy halál édes kislányról volt itt szó?
Mondjuk akkor azt, hogy ez egy démon, akinek szüksége van egy lélekre.
Ha imádkoztak a szülők, miért jött pont oda? Nem idéztek meg démont, se hasonlót, azok meg nem kóborolnak csakúgy. Legjobb tudomásom szerint, de nem hiszek bennük, nem vagyok szakértő, ám laikus szemmel nem tudom ezt befogadni.
Ám ne legyünk kötekedőek, tegyük fel, hogy igenis, ez a démon mégis meg lett idézve, vagy ott kóborolt és kihasználta a lehetőséget. Ez a démon ugyanaz, mint aki az Anyukát megtámadta? A film szerint igen. S ugyanaz, aki az első részben volt? Erre nem kaptunk választ, de valószínűleg igen. Azonban ha elűzték ezt a démont egyszer biztosan, akkor... hogyan jöhet vissza? Hanyag volt a pap, vagy mi?
Következő. A démon megkapta a lelket a kislány személyében, van teste, tud élni, tud létezni. Az incidens után le is nyugszik, miután újra "el lett űzve". A babából. Ami amúgy már lényegtelen, mert a kislányban volt. Azonban ha a kislányban van és tényleg olyan ereje volt, amilyen, akkor miért nem tört világuralomra, vagy kontárkodott előbb már? Miért volt tökre édes kislány az árvaházban, s húzott le újabb 12 évet az új családjánál? Értem én, hogy mondjuk ez egy periódus, de... Nincsen meghatározva a cél, az ok... A lélek már megvan, nincsen meg az újabb indíték, mindössze annyi, hogy könyörögnek a filmrendezők egy folytatásért, hogy legyen még pénz utána... Meg minek kellett az a véletlenszerű pasi mellé? Egyedül is meg tudja ölni.

Ami még nem tetszett, az a démon erejének nem meghatározása. Egyik pillanatban még a kislányt feldobta a magasba, aki aztán lezuhant az elsőre (hogy nem tört be a feje, nem értem), másikban pedig egy szekrényt nem tud eltolni? Vagy mondok másikat. Hirtelen mozgat, életre kelt egy madárijesztőt, testet ölt több változatban, aztán szenved egy kút fedéllel? Olyan érzésem volt, mintha a rendezőknek fogalmuk sincsen, hogy milyen erős tulajdonképpen a démon, és olyan "ahogy esik, úgy puffan" jelleggel határozzák meg...

Plusz. Ha a babából már a történet elején kiűzték a démont, miért tartották meg a babát? Miért nem dobták ki, égették el, hogy biztos ne legyen gond? Egyáltalán, mi keltette életre a babát? Mert kinyitottak egy ajtót? Nem hiszem. Azelőtt és sikerült testet öltenie?
Jó, lehet a periódus miatt, de miért pont ennyi? Talán ennyi éves volt a lány? Nem tudom felfogni, hogy mi alapján lehetett.

Összegezve az előbbieket: nagyon nem volt átgondolva, nagyon sok logikai hiba volt az egész történetben, megoldásában.
E mellett a random ölések, ijesztés próbálkozások nem tetszettek. Gyengék voltak, unalmasak, képtelen voltam magamat beleélni bármelyikbe is. De végignéztem, igen, azért időt szántam rá.
Ezen kívül nagyon kiszámítható volt, szóval... Igen, ez egy rossz horror film, és nem ajánlom senkinek.

További borzongással teli estét kívánok minden kedves fiókának!

~ Darwly

Youtube Ajánló #2 - Paul Street

Üdvözletem minden kedves, drága Fiókának!

Ma egy régóta váratott cikk kerül terítékre, amelyben egy általam nagyon szeretett Youtube videóst szeretném népszerűsíteni köreitekben. Őszintén szólva, ő a kedvencem és neki várom mindig legjobban az újabb és újabb videóit!

 Paul Street egy olyan rendkívül tehetséges, fiatal fiú, aki először valósította meg azt a Magyar Youtube-on (legalábbis, amennyire én tudom), hogy horror témában (mondhatni) gyárt rendkívül egyedi módon tartalmat. Persze, ez nem egy pontos megfogalmazás, a csatornáján található bemutatkozó szöveg bőbeszédűbb:

"Üdv, a nevem Paulstreet. Főként a világ körül terjengő rejtélyek, teóriák után kutakodok, de ha dumálhatnékom lenne, mindig beszélek kedves kamerámba a természet lágy ölén. Légy Te is részese a kalandnak! Jó szórakozást! :)"

 Ha körül nézünk kicsit a csatornán, akkor láthatjuk is, hogy teljesen igaz ez a leírás. Az egyik legnépszerűbb futó sorozata a "Rejtélyek nyomdokában", melynek során egy-két creepy történetnek, avagy Youtube csatornának jár utána maga és bemutatja, majd a végén megosztja velünk véleményét, hogy mennyire is lehet igaz vagy hamis az adott történet, avagy vizsgált alany körül kialakult hit, legenda, stb.. De emellett vannak vlog videók is, néha egy-két témát fejtegető rövidebb videó (pl. Ebook VS. Könyv vélemény), illetve egy percnél rövidebb videók is megfordulnak.

Jelenleg a csatornán 39 videó lelhető fel, feliratkozóinak a száma 56040 és 4 074 857 megtekintéssel rendelkezik, illetve érdekesség, hogy 2014. február 9.-én csatlakozott.

Miért érdemes meglátogatni a csatornáját?

Mert ritka igényes és lenyűgöző a fiú korához képest a "tálalási mód". 

Ha jól tudom, Paul Street nálam fiatalabb. Megnézve az első videóját (amely 2015-ben lett feltéve), abban 13 évesnek vallotta magát, tehát jelenleg 15 vagy 16 éves lehet. Ennek ellenére a vlog videókat leszámítva rendkívül szépen fejezi ki magát, bő szókinccsel rendelkezik és hihetetlenül összeszedetten számol be egy-egy adott témáról. Az egész kerek, van eleje, vége és se nem túl hosszú, se nem túl rövid az egész. Nagyon feszes az ütem, s nagyon informatív, de mégse olyan érzése van az embernek, mintha egy élő Wikipédiát hallgatna, illetve nézne.  

Őszintén szólva tényleg annyira igényes az a tartalom, amelyet ő gyártott, hogy megnézve utólag pár vlog videóját, kissé összetörte a bennem a róla alkotott képet magáról. 

Ne értsetek félre, Fiókák, ettől függetlenül nagyon jó videósnak tartom, de mivel olyan hihetetlenül magas színvonalat hozott, meglepő volt számomra, hogy mennyire összeszedetlen ehhez képest egy vlog videó. Én értem, hogy ezek a videók lehetnek lazábbak, ám mégis valahol kiábrándító, mert felépített egy képet addig magáról, s valahol persze, tudja az ember, hogy nem ilyen azért a hétköznapokban, mégis ez olyan, mintha én vagy Reaper hoznánk egy magunkhoz képest sokkalta alacsonyabb színvonalú irományt. De igazából valamilyen szinten ezt felesleges boncolgatni, mivel 2 vlog videó van, így nem róhatjuk fel neki, főleg amellett, hogy mennyire jó mindegyik másik videója. Illetve ez inkább egy saját vélemény volt részemről, mintsem korrekt kritika vagy ahhoz hasonló. 

Horror témában egyedi tartalom?

Tisztában vagyok vele, hogy több horror témával foglalkozó Youtube csatorna van (Szefi, TheVR), azonban azoknak, sajnos, nem én vagyok a nézőközönsége. Valahogyan nem nyerte el tetszésemet és ez nem az ő munkásságukat írja le, hanem az én ízlésemet.

Azért gondolom, hogy Paul Street csatornáját valahogyan mégis berakhatjuk a horror kategóriába, mert az általa vizsgált teóriák többsége eléggé sötét, illetve ijesztő dolgok. Másfelől pedig azért hiszem egyedinek, mert talán csak Szefinek van még ilyen teóriákat, legendákat boncolgató sorozata, ám a kettő nagyon különböző. Amiket láttam, azokban Szefi inkább két barátjával szokta átbeszélni podcastek kereteiben az adott legendát, teóriát, ezzel szemben Paul Street rövidebben, velősebben elmeséli egyedül és végezetül elmondja mit tudott kideríteni, meg a véleményét a témáról. 

Szóval lényegében, amiért megfogott a csatornája: a témája, az igényesség és a határozott, jó üteme a videóknak. 

Ha esetleg sikerült felkeltenem az érdeklődésedet irányába, akkor kattints ide, s vesd bele magad csatornájának felfedezésébe!

~ Darwly

Horror filmek #19 - Room 104 (sorozat)

Üdvözlet kedves fiókák!

Kivételesen a horror filmek kategóriában egy idei sorozatot fogok ajánlani, annak ellenére, hogy eddig két részt láttam, de nagyon elnyerte ennek ellenére a tetszésemet!

Filmről szakszerűen

Eredeti cím: Room 104

Magyar cím: 104-es szoba

Évadok száma: 1

Évadban a részek száma: 13 (25 perc kb. egy rész)

IMDb pontszám: 6,6

Műfaja: horror, dráma, thriller

Történet

A sorozat lényege, hogy van egy motelszoba, amely a 104-es számot viseli. Erre a helységre fókuszál a sztori, ez az összekötő pont. Lényegében különböző fura, esetleg creepy, illetve eléggé érdekes eseteket mutat meg, amik mind ebben a szobában történtek.

Az első részben például azt látjuk [SPOILER WARNING], hogy egy bébiszitter vigyáz egy kisfiúra, aki eléggé furán viselkedik és azt állítja, hogy a fürdőben van egy másik fiú, aki nagyon para és veszélyes. A bébiszitter lány pedig egyre jobban várja, hogy visszajöjjön az apuka, miközben a helyzet egyre rosszabbá válik.

Aztán a második részben egy teljesen másik bizarr történet jön elő.

Miért tetszett meg ez a sorozat annak ellenére, hogy mindössze két részt láttam?
Mert valahogyan az alaphelyzet nagyon tetszik. Egy motelszoba, ahol mindenféle fura dolog történik, s külön történet mindegyik. Nincs túl sok idő, hogy túlzottan nyújtsák, unalmas legyen, vagy valami hatalmas sületlenséget kreáljanak a végére. Illetve az első két részből kiindulva nagyon ígéretesnek tűnik a sorozat, így mindenkinek nagy-nagy szeretettel ajánlom, hátha esetleg megtetszik valamelyikőtöknek és elkezdi nézni.

Amint végignézem a sorozatot, vagy esetleg lenne egy-egy olyan rész, amely olyan szinten kikészített, vagy megosztott, akkor arról is fogok külön írni.

Amúgy bátran ajánlom eddig azoknak is, akik esetleg nem bírják még annyira a horrort. Nem annyira ijesztő, de keltette a feszültséget az emberben eléggé ügyesen. Műfaj leírás ez esetben teljesen helytálló. A pontszámot nem értem IMDb-n, de lehet, még csalódni fogok ebben az igen jó kezdetű sorozatban.

Ha esetleg ismeritek, vagy belenéztetek, írjátok meg a véleményeteket, hogy tetszett-e nektek!

~ Darwly

Horror filmek #18 - A Kör és Körök

Üdvözlet minden kedves fiókának!

Ma kivételesen egyszerre két filmmel is fogunk foglalkozni, a 2002-es "A Kör" c. horror filmmel és a 2017-es "Körök" c. folytatásával.

 Igazából alapvetően a 2017-es filmre terveztem koncentrálni, mivel sokkalta régebben már láttam az első részét és elsőre úgy is véltem, nem szükséges végignézni újra. Azonban be kellett látni, hogy csak akkor tudunk ténylegesen egy folytatást értékelni, ha összehasonlítjuk, hogy mennyiben tér el az eredetitől, mennyire marad meg az alapsztori, hogyan igyekszik tovább csűrni-csavarni az egészet.

Filmről szakszerűen

IMDb pontszám a 2002-esnek meglepően magas volt, 7,1, míg ezt utódja nem tudta elérni és egy 4,5-öt kapart össze magának. Utóbbi az átlag horror film pontszám szokott lenni IMDb-n. 

A két film egyezik abban, hogy horror műfajúnak van beállítva, viszont az első emellett misztikus, addig a második inkább dráma. Azt nem szeretném mondani, hogy annyira nem tartottam félelmetesnek egyik filmet sem, de lehet, ez már valahol az én fura hozzáállásom.

Összehasonlításként még megnéztem, hogy ugyanaz volt-e esetleg a rendező, író, stb., de senki sem maradt meg az eredeti filmes gárdából, hanem teljesen új csapat vágott neki feleleveníteni Samara igencsak morcos játékát.

Történet

Az első filmből megismertük Samara történetét. Van egy videó, amit bárki megnéz, amint véget ér, rögtön rá megszólal a telefon és egy kislány suttog bele: Hét nap. Ennyi időd van míg meghalsz. Egy riporter nő is az első részben kideríti ezt az exével, hogy ugyan már, mi történhetett ezzel a kislánnyal, amiért ezt szeretné és reménykednek benne, hogy megfejtve a rejtvényt, megakadályozhatják a megakadályozhatatlant. 

Ki is derül a film végére, hogy Samara-t örökbe fogadta egy pár, akiknek nem lehetett gyerekük. Viszont a kislány jelenléte kihatott az egész szigetre, ahol laktak (a lovak sorozatosan öngyilkosok lettek), víziókat keltett az új édesanyjában és az kezdett megőrülni. Próbáltak védekezni ez ellen (istállóba csinálták meg a szobáját), illetve meggyógyítani (elmegyógyintézetbe vitték a gyereket). Azonban mégis abbahagyták a kezelést a kislánnyal, haza hozták és az anya megfojtotta a kinti kútnál, aztán beledobta. Vagyis azt hitte, hogy sikerült megfullasztani a kislányt időben, de ez nem vált be és egy sötét kútban, amire rátolták a fedőt és csak egy kör alakban tört be a fény valamelyest, hét napig szenvedett, mire elérte a halál. Tehát Samara mindenkin bosszút áll! (Ezt kifejtem később, miért gondolom.)

A második film során pedig tovább vitték ezt a történetet, kibogozták, hogy milyen múlttal is rendelkezhetett ez a kislány. Mégpedig úgy, hogy megint egy szerelmespár lesz a középpontban, csak fiatalabbak, egyetemisták. A fiú elmegy messze tanulni, ahol a tanár révén valami kísérletben vesznek részt, hogy van-e a halál után élet. S konkrétan azt csinálják, hogy megnézik a videót, lemásolják maguknak és megnézetik gyorsan a hét nap lejárta előtt valakivel, így ők túlélik és annak a másiknak kell keresnie egy magához hasonló "utódot". Azonban a fiú eltűnt valahova, a lány pedig utána ment, hogy megkeresse és mindenre fény derül. A srác kezd kifutni az időből, utódot nem igazán talált időben a tanár, így a lány feláldozva magát megnézi. S akkor most neki kellene utód, de Samara bedurvul és nem engedi lemásolni többet a videót, tehát a lány mindenképpen meghal... Vagy elmennek és kiderítik jobban a múltját, megkeresik a sírját és elpusztítják. 

Ezzel a kutakodás révén kiderül, hogy egy kis faluban egy elfajzott pap elrabolt egy kislányt az egyházi kórusból, fogva tartotta, megerőszakolta és így született Samara. Ezt azok révén is sikerült kideríteni, hogy Samara víziókat küldött a lánynak és nagyon afelé haladt a film, hogy tényleg végső megnyugvást szeretne. Le is győzik a papot, minden happy, már rendesen megnyugodhat Samara, de... mégsem. Mert így is megöli a párt, AKIK SEGÍTETTEK RAJTA.

Kérdések, amelyek felmerültek

Legfőbb kérdésem mindkét film alatt Samara motivációját feszegette. Azaz, ami nagyon nem tetszik a két filmben, az az, hogy Samara miért logikátlanul csak rossz? 

Igen, eléggé kegyetlenül elbántak vele, nem akart gyerek volt az egyik rész felől, de mégis... megbosszulta már mindkét filmben azokat, akiket szeretett volna, akkor miért végez azokkal, akik segítettek rajta? (Mert folytatást akarunk a filmből!) Tehát el van temetve, végső nyughely, általános értelemben mindennek happynek kéne lennie és semmi gondnak, mégis... miért folytatja tovább? Csak mert? Mert mindenkit megbosszulunk? Mert gonosz démon vagyok? De még gyerekként is. Miért bántja azokat, akik jót tettek vele? Volt egy felvétel az elmegyógyintézetben róla, ahol szintén nem volt semmi ok, mindössze: mert jó. Nem logikus és nagyon gyenge lábakon áll.

Aztán a két filmnél külön-külön. A régebbinél ilyenek merültek fel: 

Miért pont videóval öl, miért nem máshogy mutatja meg? Egyáltalán hogyan készítette azt a videót? Igazából az első kettő még annyira nem lényeges, de az utolsó annyira.. nem áll össze. Nem hiszek, s nem is tagadom a szellemek létezését, de általános értelembe véve erre nem kellene képesnek lennie. Elment és vett fel pár snittet, juhé?

Mindkét filmben voltak víziói a két főszereplőnek. De miért nekik? Csak ők kaptak ilyeneket vagy a többiek is mind? Ha nem, akkor miért ők lettek erre kijelölve? 

Az első filmben volt egy olyan rész, amikor a riporter nő megy egy hajóval át a szigetre, ahol Samara élt, voltak azon a hajón autók is, s még lovat is szállítottak. S odament a lovat random... izélni? Aztán felhergelte és a ló elszabadult és kiugrott a vízbe meghalni. De... miért ment oda? Nem volt rendesen átvezetve, csak úgy random, illetve felmerül a kérdés, hogyha esetleg nem megy oda, lehet a ló is túléli és nem feltétlen a sziget miatt van ez.

Az ebben szerepelt kisfiú is eléggé furán viselkedett... Nem korához illően, vagyis túl felnőttes volt és ilyen nagyon creepy (utóbbi oké, horror film). Ami még jobban bosszantott, hogy fontos infókat miért nem mond el magától, miért kell belőle kihúzni? (Azért, hogy tovább húzhassuk a filmet!)

Samara-nál az sem tetszett, hogy már gyerekként is víziókat keltett. MIKOR ÉLT. Ezt még így halál után, oké, lehet. De gyerekként mégis hogyan képes erre? Ezzel kevésbé tudom a történetet átélni, s megijedni tőle, mert zavar ez... Nem érzem reálisnak. 

A gyerek honnan tudja, hogy nem szabadott volna a kútból kihozni? Mert a végén, mikor már azt hitték, túlélték, az anyuka mondja a kisfiúnak, hogy már el van temetve, jobb helyen van Samara. Erre a srác megijedve: Nem szabad kihozni! Nem tudtad? És te honnan tudtad??

A 2017-es filmben pedig ezek merültek fel:

Miért pont a főszereplő lánynál akadt ki Samara és nem engedte tovább másolni a videót neki? Miért pont ő ilyen "szerencsés"? 

Kisebb logikai hiba, hogy pl. egy random házba betört a lány egyedül... S ez nem volt megmagyarázva, kifejtve, hogy miért. De ott talált valamit, amiről kiderült számára a nagy rejtély.
Én ezzel kapcsolatban annyit nem értek, hogy a barátjával utaztak mindenhova. Fenn maradt állítólag pihenni a szobában, ahol megszálltak, de mikor lement a fiú hozni neki ételt, "megszökve" a saját feje után ment. De miért? Én mindenképpen a barátommal mennék, mert ketten biztonságosabb és egy védtelen lány vagyok! Illetve azután is, hogy kiderült számára egy-két fontosabb infó, nem a barátjához megy, hanem egy idegenhez, ezeket elmondani...
Természetesen, hogy valamennyire klisés legyen a történet, a lány ahhoz a férfihoz megy vissza, akivel már egyszer beszéltek. Egy idősödő, vak ember. Vele tudtak Samara-ról beszélni. S kiderült a lány számára, hogy az a "jó lelkű pap", akiről mesélt a férfi, nem volt az, hiszen megerőszakolt egy kislányt, az a férfi, aki mesélt róla! És odasétál és elmondja, hogy mindent tud. Mire a pap elárulja magát, kell egy macska-egér játék, mint minden horror filmbe, s Vaksötét 2 sztori kezdődik, ahogyan levágja a villanyt. Nem rossz húzás, de a "Vaksötét" c. horror film kijövetele után nem is eredeti.
Végül Samara segítségével megölték a pasit és megint jön az az idilli állapot, ami a másik film végén is volt, hogy már minden megoldódott, nincsen probléma, túlélik... Nem. Samara Braille-írás révén a lány kezére égette azt, amit a végén keresett ki a fiú: Újjászületés. S kezdődik minden elölről. De állítólag már tényleg megnyugodott a lélek, akkor miért? (Folytatás lehetőségét tartják fenn, meg nem akarnak happy end-et a végére.)

Viszont volt pár dolog, ami tetszett...
Az első filmben jó volt, hogy ki lett írva melyik napnál tartanak, mert az ember jobban tudta követni az idő múlását és jobban keltette a feszültséget. Sajnos, ez a második filmben nem igazán valósult meg. Kicsit összefolytak az események.
Visszatérő motívum volt, hogy az első és második filmben is megjelent ugyanaz a jelenet: az áldozat a szájából kihúzott egy hajcsomót, ami feltehetőleg Samara-é volt.
Értelmet kapott az első filmben az a  kezdet a két beszélgető tinilány között, hogy miért nem szereti az egyikük a TV-t, miért magyaráz róla. Mert megnézte a videót és onnan jön érte a szellem! Nem felesleges duma volt, ami tetszett.
Az első és második filmben is, a videóból látott dolgok feltűntek idővel a két főszereplő előtt.

Illetve ami a legjobban tetszett, hogy ha bár néhol sántító részlettel gazdag, de tovább vezették rendesen a történetet. A kettő összeillik, valamilyen szinten azért érdekes volt, érdekfeszítő, élvezetes volt végig követni.
Azaz nem volt ellentmondás a két film között.
Sőt, visszautalás is volt az előző filmre, tehát mindenképpen kell az első ismerete, mert úgy lehet értékelni ezt a másodikat.

Lényegében nem mondanám, hogy kifejezetten rossz film lett volna bármelyik. Persze, nem mondanám kifejezetten jó horror filmnek őket, mert valahogy nálam az ijedtséget nem tudták elérni, de a történet élvezhető.
Ha el tudtok azokról vonatkoztatni, amelyeken én fennakadtam, akkor sok-sok szeretettel ajánlom, ám szigorúan úgy, hogy nincs feléjük semmiféle elvárás!

~ Darwly

Kísértetek #1 - Mit nevezünk kísérteteknek?

Üdvözlet minden kedves fiókának!

Ezen cikkel egy újabb sorozat tűnik fel, legalábbis annak lehetősége. Az általam legjobban kedvelt, klasszikus horror filmek ijesztő faktora a kísértetek, melyekben ugyan se nem hiszek, se nem tagadom létezésüket, most ezen sorozat keretében kicsit megismerkedünk velük.

Mire gondolunk az alatt a szó alatt, hogy kísértet? 

Ha engem kérdeztek az olyan elhunyt lelkek, akik nem tértek nyugovóra és ha szerencsétlenebbek vagyunk, akkor valamilyen módon találkozunk velük. Van egy-két ismerősöm, akik a hozzájuk fűződő paranormális jelenségeket magyarázta nekem, ám... Eléggé kételkedő fülekre találtak nálam.

Nem tagadom, hogy léteznek, de nem is törődöm velük, nem érdekelnek. Az én hitem mindössze annyi, hogy engem ugyan nem fognak meglátogatni, mert semmi olyan tényező nincsen, amely erre lehetőséget adna.

Azonban általános értelemben hogyan értjük, mire értjük azt, hogy kísértet?

A hétköznapi értelemben egyértelmű, hogy egy halott személy vagy ritkább esetben halott állat állítólagos megmozdulásait értjük a "kísértet" kifejezés alatt. Ezek testetlen szellemek avagy lelkek, amelyek a Földön tartózkodnak tovább a testük halála után.
Nem azonosak azon személlyel, akik még életükben voltak, ez mindössze az illető személyiség maradványa, tehát nincsen közvetlen kapcsolat a szellemmel, lélekkel. Ugyanakkor pontosan meghatározni sem lehet, hogy ők kik is, mik is, hiszen amennyi kultúrából származó kísértettörténet van, annyiféle elképzelés. 

Normális emberként élve élősködnek a mi világunkban. Az emberi szemnek láthatatlanok, ám a gépeket nem tudják becsapni. Azokon meglátszódnak, innen is jönnek azok a híres kísértet fotók.

Sokféle hiedelem van ezen lények körül, melyeknek létezése sem biztos. De mindig tovább kell bolondítani az alapot, nemde? 

Méretük, alakjuk megegyezik az eredeti személy volt testével, ám nem ugyanolyan színesek, mint mi magunk, hanem ezüstösek, homályosak, félig átlátszóak avagy füstszerűek lehetnek. Ezen szavakkal tudjuk a legjobban leírni őket. A parapszichológia azt az anyagot, amiből drága szellem honfitársaink állnak, ektoplazmának nevezik. Illetve ezen lényeknek nem teste, hanem asztrálteste van. 

Az általános elképzelés, hogy nem láthatóak, bár egyes hitek szerint láthatóvá tudják tenni magunkat. Azonban, ha ehhez nincsen kedvük, akkor más módon érzékeltetik jelenlétüket, például bútorok mozgatása.

A nyugati világban terjedt el az a hiedelem, hogy azoknak a lelkéből lesz kísértet, amelyek képtelenek nyugtot lelni. Ennek az oka valamilyen elvégezetlen feladat, például áldozatként halt meg, vagy épphogy bűnös és nem szeretne a Pokolban vagy a Purgatóriumban megszenvedni bűneiért. Az első eset számtalan példa felhozatalára tökéletes a "Szellemekkel Suttogó" c. sorozat, melyben a főhősnő, Melinda sorban segíti át a szegény lelkeket a "Fénybe", azaz a Mennyországba. 

Ezen kívül, ami nagyon érdekes és lehet ezen kapcsán egy játékról fogok írni nektek, aminek ez a neve, az a Limbo. Mi az a Limbo? Az egy olyan hely, amelyen a meg nem keresztelt gyermekek születnek és egy elképzelés szerint ezen lakói is a kísértetek.

Azt ki kell jelenteni, hogy a Biblia nem ismeri el őket, az általuk okozott tevékenységeknek okozóját inkább démonként emlegetik.

Itt van ez a téma. Egy nagyon bizonytalan, nem túlzottan alátámasztott lénynek a létezése. Természetesen támadni is szokták, hogy most tényleg léteznek-e vagy sem.

A tudományos közösség nagyobb része tagadja, hogy lennének. Minden általuk okozott jelenségek a szkeptikusok Occam borotvája jelenségként magyarázzák. Az Occam borotvája egy olyan filozófia elv, amely szerint a két, az adott jelenséget egyformán jól leíró magyarázat közül az egyszerűbbet érdemes választani. Hogy bizonyára a paranormális jelenségeket érzékelők, meg amúgy az emberek többsége hajlamos az egyszerűbb megoldások felé hajlani és igazán nem is tudták ezeket bizonyítani.

Ez volt az első érvük, hogy miért nem tudják elfogadni a kísértetek létezését. A második az, hogy általában a jelenségeket valahogyan mindig akkor érzékelik, mikor az érzékelési képességek korlátozottak (pl. sötét van), s ezáltal a bizonyítékok sem túlzottan meggyőzőek. 

Harmadik érv, hogy a kísértetsztorik terjesztőinek vajon mi lehetett a motivációjuk? Vagy az, hogy megrémisszenek másokat, esetleges személyes hírnév. Például hasznos is lehetettet, hogy a gyerekeket távol tartsák ezek révén egy veszélyes helytől (aha, pont odamennek, mert jaj de vicces), illetve sírrablókat elrettenteni egy átokkal. 

Negyedik érv, a "halottlátó" avagy médium eléggé sok bevételt tud szerezni munkája során, szóval neki is megéri azt állítani, hogy igenis léteznek. 

Ha esetlegesen van valamilyen paranormális élményed, sztorid, akkor kérlek, oszd meg velünk, mert egyik alkalommal kísértettörténeteket fogunk keresni és azokból válogatva osztunk meg párat a blogon. :)

 

~ Darwly